Magyar Honvéd 2020. december

SEREGSZEMLE

Leopárdidomárok

A Leopard 2A4 típusú harckocsik Magyarországra érkezésével olyan mértékű fegyverrendszer-váltás kezdődött a szárazföldi haderőnemnél, amelyre évtizedek óta nem volt példa. Hol tart az új haditechnikai eszközök beillesztése a Magyar Honvédség hadrendjébe? Hogyan zajlik a katonák átképzése a modern harckocsikra? Egyebek mellett ezekről kérdeztük Lőrincz Gábor dandártábornokot, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnokát.

FÓKUSZBAN

A hős várvédő

Klapka György az 1848/49-es szabadságharc legötletesebb tervezői közé tartozott. Eleinte jobban szerepelt a védekező, mint a támadó harcokban, ám 1849 nyarára igazi hadvezérré érett. Sajnos a sors éppen akkor vetett véget katonai pályájának, amikor képessé vált nagy hadsereg irányítására is. Utolsó haditettével ugyanakkor olyan jelentős erkölcsi tőkére tett szert, amelyet később politikusként is jól kamatoztathatott.

Vonzások és választások

1815-re Európában a franciák hegemóniája megszűnt a napóleoni berendezkedés összeomlásával. Az új rend létrehozása érdekében a győztes hatalmak Bécsben tartottak kongresszust, amely 1814 októbere és 1815 júniusa között ülésezett.

Múlt, jelen, jövő

A komáromi erődrendszer kiépítését a napóleoni háborúk (1792–1815) indokolták. Ekkor került sor a közép- és kora újkori múltra visszatekintő Öreg- és Újvár felújítására, egyúttal kezdetét vette a Nádor-vonal kialakítása. A munkálatok 1815 után is folytatódtak, ám az erődrendszer építése csak az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc után fejeződött be, s az 1850–1877 között végbement fejlesztések során nyerte el a végsőnek mondható struktúráját. A Duna bal partján az Öreg- és Újvár, a Nádor-vonal (hét erődelemmel), a Vág-vonal (négy erődelemmel) és a Vág-dunai hídfőerőd, míg a jobb oldalon a Monostori erőd, az Igmándi erőd és a Csillagerőd számított jelentősebb építménynek.

Tűzzel, vassal

Az 1848/1849-es szabadságharc harcászata a huszonhárom éven át zajló koalíciós – más néven napóleoni – háborúk során felhalmozott katonai tapasztalatokra épült. A fogalom akkori jelentéstartalma nagyjából megfelel a ma is használatos hadtudományi definíciónak: harcászaton a hadtestek vagy annál kisebb kötelékek közvetlen harctéri tevékenységét értették.

A Klapka-légió

1849 őszére megszűnt létezni az alig egy évvel korábban alakult önálló honvédsereg, emléke, hagyománya ugyanakkor tovább élt minden egykori katonájában. Sőt, a szabadságharc leverése után külföldre menekült magyarok közel két évtizedig táplálták a reményt, hogy egyszer ismét fegyvert foghatnak hazájukért. E folyamat záróepizódja volt a Klapka-légió története.

A káosz lovasai

A brit hadtörténelem egyik leghíresebb epizódjaként tartják számon a könnyűlovasság támadását: a katasztrófába torkollott rohamra a krími háborúban (1853–1856), a brit–francia inváziós erők utánpótlását biztosító Balaklava kikötője mellett került sor. Az események középpontjában a régi iskolát képviselő három arisztokrata és egy fiatal hivatásos tiszt nézeteltérései álltak. Mindhárom idős katona rendelkezett olyan jellemhibával, ami szerepet játszhatott a tragédiában, mégis azt a kapitányt tekinthetjük az események kulcsfigurájának, aki elsőként esett el a harcban.

HÁTORSZÁG

Személyre szabva

Ingatlanüzemeltetés, vagyonvédelem, informatika – sokaknak mindenekelőtt ez a három szó jut eszébe a HM EI Zrt. nevének hallatán. Pedig a társaság már öt éve üzemeltet varrodákat is, melyekben nem csak a katonáknak és a rendvédelmi szerveknek gyártanak kiváló minőségű alapanyagokból ruházatot; a civil piaci szereplők megrendelését szintúgy teljesítik. Minderről Kissné dr. Szabó Csilla Andreával, a Logisztikai és Textilipari Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk.

Út a mába

A rendszerváltozás után a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség lett, s kezdetét vette a szervezeti átalakítás. Számos helyőrségtől végérvényesen búcsúzniuk kellett a katonáknak, mellyel együtt sok család került választási helyzetbe: menni vagy maradni? Nem volt ez másként a déli megyékben települt műszaki alakulatoknál sem.

Leletmentők

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2019-ben kezdett terepi kutatást Győr közelében, a napóleoni háborúk idején, 1809. június 14-én vívott kismegyeri csata egykori helyszínén. A munkálatok 2020-ban folytatódtak, melyek során több, a második világháborús harcokhoz kapcsolódó tárgyi emlék került elő.

Közérdekű

Hasábjainkon hírt adunk egykori munkatársunk, Kiséri-Nagy Ferenc fotóriporter haláláról, közöljük továbbá a 2020. október 26. és november 20. között elhunyt katonák, közalkalmazottak neveit.