Magyar Honvéd 2024. április

SEREGSZEMLE

Missziós légimentők

Idén januártól egy éven át magyar tábornok irányítja az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában állomásozó békefenntartó erőit. Ez idő alatt az EUFOR Althea légi egészségügyi kiürítési képességét ugyancsak honfitársaink biztosítják, hiszen ez hagyományosan a misszió parancsnoki teendőit ellátó nemzet feladata. A nyugat-balkáni küldetésre történő felkészülésről, illetve a külszolgálat jellegzetességeiről Dajka Attila alezredessel, az EUFOR Helikopter Alegység parancsnokával és a kötelék egyik orvosával, dr. Forgács Levente hadnaggyal beszélgettünk.

Kopár hegyek

A Csobánka térségében tartott felkészítésük alkalmával az MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred katonái az ellenséges vonalak mögött végrehajtandó műveleteket gyakorolták.

A látóhatáron túl

Az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár és az MH Kiss József 86. Helikopterdandár kijelölt állománya közös gyakorlatot tartott, amelynek középpontjában az elektronikai hadviselés, azon belül is elsősorban az elektronikai zavarás állt.

Mindent visz

A Magyar Honvédség szárazföldi képességeit növelő KF41 Lynx és a Leopard 2 különböző változatai mellett eddig kevés szó esett a Bergepanzer 3 típusú páncélozott mentőjárműről (Armored Recovery Vehicle – ARV), amely nélkülözhetetlen a működésképtelenné vált harcjárművek biztonságos helyre történő vontatásához és javításához. A mintegy 55 tonna tömegű lánctalpas monstrum kezelését öthetes kiképzés keretében sajátították el a hódmezővásárhelyi és a tatai katonák, akik tudásukról a táborfalvai vizsganapokon adtak számot.

Szintlépés

Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár kijelölt állománya a tatai alakulat laktanyájában tartott elméleti, illetve a Bakonyban lebonyolított gyakorlati képzés során sajátította el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta alkalmazását és karbantartását.

FÓKUSZBAN A SZABADSÁGHARC TAVASZI HADJÁRATA

Diadalmenetben

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legdicsőségesebb fejezete a küzdelem második évének tavaszán íródott. Április végére a honvédsereg a Tisza vonala mögül előrelendülve visszavívta az ország nagy részét, s készülhetett a főváros, Pest-Buda felszabadítására. Bár az áhított cél, a császári-királyi főerők megsemmisítése nem valósult meg, ez az időszak joggal került arany betűkkel hadtörténelmünk lapjaira.

„Ma kell győzni…”

A tavaszi hadjárat első szakaszát az 1849. április 6-án, Isaszegnél megvívott összecsapás zárta: az ott aratott győzelmével a honvédsereg átvette, és a főhadszíntéren jó időre meg is tartotta a kezdeményezést, ami elengedhetetlen feltétele volt a komáromi erőd felszabadításának, illetve Pest-Buda visszavívásának.

Bécs vagy Buda?

Bécs elfoglalása vagy Buda felszabadítása? Erre a kérdésre kereste a választ az 1849. április 29-én összeült haditanács Komáromban. Milyen szempontokat kellett mérlegelniük a résztvevőknek, s egyáltalán: jó döntés született azzal, hogy a honvédsereg végül Buda ostromába vágott bele, s nem a nyugat felé hátráló császári-királyi csapatok üldözésébe?

Kijött a lépés

1849 tavasza a mellékhadszíntereken ugyancsak szép magyar sikereket hozott, hiszen az Erdélyben, a Délvidéken és a Felvidéken dúló harcokból is a honvédsereg került ki győztesen.

HÁTORSZÁG

Közérdekű

Hasábjainkon közöljük az elhunytak névjegyzékét, melyet a 2024. február 26. és március 22. között beérkezett adatok alapján állított össze a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökségének Humánszolgálati Főnöksége. Hírt adunk továbbá arról, hogy Siófokon második világháborús robbanótestek kerültek elő, melyeket a honvédség tűzszerészei elszállítottak, illetve hatástalanítottak.

A folyóirat digitális változata ettől a lapszámtól kezdve megvásárolható a Zrínyi Kiadó webáruházában. Bővebb információkért kattints ide!