Magyar Honvéd 2020. május
2020. május 18. 14:36A Honvédelmi Minisztérium képes magazinja minden hónapban áttekintést ad a Magyar Honvédség hazai gyakorlatairól és külföldi szerepvállalásairól, a tárca kiemelkedő eseményeiről, a haditechnika újdonságairól és a honvédelemhez kapcsolódó érdekességekről.
HADERŐ
Vírusírtók
Az új koronavírus okozta világjárvány következményeinek elhárítása, valamint az állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet embert próbáló feladataiból a katonák is kiveszik a részüket. A Honvédelmi Minisztérium szakemberei és a Magyar Honvédség tagjai ott vannak és helytállnak a védekezés szinte minden frontján. Összeállításunkban az elmúlt két hónapban végzett munkájukról adunk ízelítőt.
NAGYVILÁG
Egységesítve
A NATO megalakulása után szükségesnek ítélték a katonai hatékonyság fokozására szolgáló elméletek és eljárások összehangolását. E célból az Észak-atlanti Védelmi Bizottság 1950-ben egy szabványügyi szervezet létrehozásáról döntött.
SEREGSZEMLE
Időutazók
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) számos nagy volumenű feladata végére tehetett pontot, melyek közül kétségtelenül kiemelkedik a Magyarországon található első világháborús katonasírok, temetőn belüli emlékművek felújítását célzó program.
FÓKUSZBAN
A név kötelez
A nagy történelmi hagyománnyal, vagyonnal és politikai tekintéllyel rendelkező Zrínyi család neve összeforrott az Oszmán Birodalom ellen vívott több évszázados harccal. Ebből a fegyveres konfliktusból a 400 éve született Zrínyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája is kivette részét.
Minden változik
Az első általános európai konfliktust, a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke jelentősen átrajzolta ugyan a kontinens térképét, tartós fegyvernyugvást azonban nem hozott.
Harapófogóban
Mohács után Magyarország számára megszűnt az önálló cselekvés lehetősége; hazánk a Habsburg és az Oszmán Birodalom közé szorult, s a két nagyhatalom rivalizálásának színterévé vált.
A téli hadjárat
Az érsekújvári erőd török kézre kerülése után a Habsburg uralkodó, I. Lipót császár (1658–1705) lépéskényszerbe került. Miként a Velencei Köztársaság bécsi követe éles szemmel észrevette: „a császáriak mutatni akarnak valamit a világnak, de a törököt nem szeretnék harcra serkenteni." Ehhez az állásponthoz kiválóan illeszkedett a Zrínyi Miklós által szorgalmazott téli hadjárat terve.
Üsd, vágd!
A hódoltság idején hazánk területén lényegében a kor összes tipikus nyugati és török fegyvere megfordult, de természetesen nem hiányozhattak az előbb említett két változat elemeiből építkező magyar hadiszerszámok sem.
Vár állott…
Zrínyi Miklós 1661-ben kezdett várépítésbe a Mura folyó bal partján magasodó Szentmihály-hegy északi végénél. 1664-ben a török sereg három hetes ostrom után elfoglalta és teljesen lerombolta az erősséget, ami – a vasvári békében foglaltaknak megfelelően – nem épült újjá, az évszázadok során pedig szinte teljesen eltűnt minden nyoma.
HÁTORSZÁG
Közös erővel
Az első világháború alatt az Isonzó menti harcokban elesett magyar katonák hősiességének és áldozatvállalásának emléket állító mementó készül az összecsapások egyik ikonikus helyszínén, a ma Szlovéniához tartozó Nova Gorica városának közelében.
Házitanár
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum – az intézménynél megtalálható kompetenciák felhasználásával – iskolák és kutatók számára egyaránt hasznos online tartalmakat tesz közkinccsé.
Közérdekű
Hasábjainkon közöljük a 2020. március 23. és április 24. között elhunyt katonák, közalkalmazottak neveit. Hírt adunk továbbá a Magyar Honvédség három haderőnemi szemlélőjének tábornoki előléptetéséről, illetve arról is, hogy 2020. július 22-én „Az 54-es kihívása nyáron" elnevetéssel katonai tájékozódási teljesítménymenetet rendez az MH 54. Veszprém Radarezred.