Két évvel ezelőtt három 1895 mintájú Mannlicher karabély darabjai és hozzájuk tartozó lőszerek kerültek elő a Veszprémi Érsekség területén zajló ásatáson. A nyolc milliméteres lőszereket az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred szakemberei a vonatkozó kormányrendelet szerint megsemmisítették, a fegyvermaradványokat viszont a szakértői tanúsítvány megszületését követően március 7-én visszaadták a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumnak.
Vidéki múzeumokban nagyon kevés olyan értékes hadtörténelmi vonatkozású műtárgy látható, mint ez a három, meglepően jó állapotban lévő, hivatalosan is működésképtelennek nyilvánított karabély. Péterváry-Szanyi Brigitta, a múzeum igazgatónője szerint kiemelten fontos számukra a hadtörténeti emlékek gyűjtése.
„Az ilyenkor szükséges leltározási és restaurálási folyamat után minél hamarabb szeretnénk bemutatni ezeket a karabélymaradványokat a nagyközönségnek – reméljük már a magyar honvédelem napja alkalmából megtartott, nagy érdeklődés övezte rendezvényünkön. Múzeumunk gazdag, önálló hadtörténeti gyűjteménnyel büszkélkedhet: ezek a karabélyok ebben kapnak különleges helyet. Ebből a korszakból kevés gyűjteményi tárggyal rendelkezünk” – mondta az igazgatónő.
Felbecsülhetetlen értékek
A tűzszerész és folyamőr ezred parancsnoka, Lengyel László ezredes beszámolójában kiemelte: örömére szolgál, hogy visszaadhatják ezeket a tárgyi emlékeket a veszprémieknek.
„Alakulatunk célja a veszélytelen történelmi emlékek megőrzése, hiszen tudjuk azt, hogy a történészek, régészek és az utókor számára ezek a tárgyak felbecsülhetetlen értékkel bírhatnak: hozzájárulhatnak a hagyományok megőrzéséhez, illetve az új generáció oktatásához is” – tette hozzá.
Hogy pontosan melyik korból származnak a karabélyok, nehéz megállapítani. A mellettük talált és megsemmisített 60 darab lövedéket az egykori tulajdonosok újságpapírba csomagolták, a lapok pedig sajnos elmállottak a föld alatt töltött idő alatt, így már nem lehetett ezeken hosszabb összefüggő szövegrészeket olvasni. Az ezred közösségi oldalán Hózer Benjámin kommentje szerint a lőszerek csomagoló anyaga az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével, kulcsszavakra keresve valamennyire mégis beazonosítható.
A 8 milliméteres lövedékeket beburkoló hírlapra nyomtatott, ma már elmosódott, nehezen látható szavak ezt a szövegrészletet takarhatják: „...birtokából öt száz hold telket adományozott. A gróf az alapítólevélben kiköti, hogy a második honvéd huszárezred vitézei, amely ezrednek tudvalévőn Tisza István gróf volt az ezredparancsnoka elsősorban részesüljenek..." Az előbbi részletet tartalmazó szöveg három különböző újságban is megjelent az Arcanum keresője szerint 1920 szeptemberében. Ha feltételezzük, hogy ezzel azonos időben ásták el az eszközöket, akkor elmondható, hogy valóban több mint 100 évet szunnyadhattak a földben.
Érdekesség, hogy az elmúlt években a tűzszerész ezred több háborús emléket adott át különböző kulturális és egyházi intézményeknek. Ilyen volt például a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumba került 17. századi mozsárgolyó, amelyet feltehetően Buda várának 1686-os visszafoglalása során lőttek ki, de Kőszeg és Isaszeg is gazdagodott hasonló hadtörténelmi lelettel.
