Amikor a cápa és a sas találkozik
Szöveg: Halmos B. Ágnes | Fotó: Rácz Tünde |  2024. május 22. 18:47Sas 01 hívja Cápa 01-et. Megközelítettük a kiemelési pontot. Ezt hallottuk a rádióból – persze angolul – a libanoni ENSZ misszióba készülő alakulat túlélési vizsgájának utolsó feladatában. Az evakuálás menetét ugyanis ugyanúgy meg kell tanulnia annak, aki bajba került és annak is, aki kimenekíti.
Bár a vizsgán kitalált helyzetet szimuláltak, és nem élesben ment, annak minden egyes eleme valóságos volt. A kerettörténet szerint az UNIFIL Libanonba készülő állománya elszigetelődött a saját csapataitól, és valahogy biztonságos területre, a sajátjaikhoz vissza kellett jutniuk. A vizsgázók két napig válogatott veszélyeknek és megpróbáltatásoknak voltak kitéve, ezalatt sikerült megszervezni, hogy hol tudják őket evakuálni. A csoport „helyi vezetők” segítségével jutott el a Duna partjára, és találkozott a „különlegesekkel”, akik hajóval érkeztek a megmentésükre.
Míg ők gyalogosan voltak úton a kiemelési pont felé, vagyis a Duna egy olyan partszakasza irányába, amit biztonságosan meg tudtak közelíteni, addig az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár „kiemelő erői” az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred Csepel és Baja elnevezésű hajóján tartottak ugyanoda.
A különleges egység tagjai, miközben a partot fürkészték, elmondták, hogy a kiemelés sohasem egyszerű. Még a jól kiképzett katonák számára is lelkileg és fizikailag egyaránt megterhelő lehet az, amikor a túlélésük a tét. Ha pedig az evakuálásra napokat kell várni, elszigetelten, esetleg étlen-szomjan, és a saját erőkkel való kommunikáció is csak naponta pár rövid helyzetjelentésre korlátozódik, az mindenki szervezetét megviselheti. De ahogy a különlegesek fogalmaztak, ők minden helyzetben tudják, mit kell tenniük.
A bevezetőben idézett beszélgetés a hajóúton zajlott le. A kiemelés protokollja szerint, amikor a kiemelő hajók közeledtek, vörös füsttel jelezte a missziós csapat a helyzetét, és innentől az események egészen felgyorsultak. A hajó orral kifutott a partra, a különleges műveleti dandár katonái leugráltak, biztosították a helyszínt, a missziós csapat vezetője jelszóval azonosította magukat, mialatt a többiek még a bokrok közt rejtőztek. Az azonosítást követően a csapat tagjai előbújtak és a kiemelő erők utasításait követve rendben felszálltak a hajóra, felvették a mentőmellényt és szótlanul ültek, mialatt a hajójuk biztonságba – esetünkben Szentendrére, a MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Görgey Artúr laktanyába – szállította őket.
Speciális SERE-szakértők oktatják a MH Altiszti Akadémián a „Survival, Evasion, Resistance, Extraction”, azaz a „Túlélés, Elkerülés, Ellenállás, Kiemelés” – jelentős részében titkos – ismereteit, így az altiszti akadémia túlélésre felkészítő speciális részlege szervezte meg a missziós felkészítés keretében ezt az úgynevezett SERE-tanfolyamot és a záróvizsgát is. Ahogy azonban Kordás Attila főhadnagy a részleg vezetője elmondta, ezen a napon ugyan az UNIFIL csoport vizsgázott, de ugyanúgy fejlesztették képességeiket a kiemelésben részt vett alakulatok és személyek is, legyen szó a koordinálást végzőkről, a hajók személyzetéről vagy a különleges műveleti erőkről.
Galéria