Ép bőrrel a harctéri tűzben

Május 13-án vonult be Nagykanizsán tízhetes alapkiképzésre az az aktív katonai szolgálatra készülő állomány, amelynek tagjai a PzH 2000 önjáró lövegek kezelőinek jelentkeztek a Magyar Honvédséghez. Mielőtt a haderő új high-tech eszközeire kerülnének, elsajátítják a legfontosabb katonai alapismereteket. A felkészülés részeként június 19-20-án tűzvédelmi tréningen vettek részt. Az első napot az elméleti oktatásnak szentelték, utána az ócsai gyakorlótéren tűzakadálypálya és gázsátor várta a közkatonákat. Mészáros Zalán százados, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred értékelő tisztje a gyakorlati napon először a napalm hatását mutatta be a fiataloknak, akik ezután csoportokra bontva végezték el a kijelölt feladatokat. „Harcjárműoltás, égő járműről való menekülés, harcárokoltás és árokharcászat, égő személyek oltása, valamint a gázsátor” – sorolta a százados az egyes állomásokat, amelyek közül kiemelt jelentőségű az orosz-ukrán háború tapasztalatai alapján felépülő árokharcászati foglalkozás is.

„Azt szimuláljuk, hogy tüzérségi tűzcsapás éri a harcárkot, ami ennek hatására beomlik és több helyen meggyullad. Amint véget ér a tűzcsapás, a katonák vezényszóra kikúsznak, miközben a fejük természetesen nem lóghat ki, nehogy célponttá váljanak. Hogy megfelelő pszichés stresszhelyzetbe kerüljenek, kiképzőik folyamatosan vaklőszerrel lőnek, és homokot szórnak rájuk, illetve gránátrobbanásokat imitálnak. Közben kijelölt sebesült társaikat kell visszahúzniuk az óvóhelyre” – mondta a százados. Az első elméleti napon a katonák megtanulták a védőruha használatát, ám az ABV-kiképzés java hátra volt, vagyis a gázsátorban kiszabott feladat csak ezután következett. „Senki sem szereti a gázmaszkot, mivel elég kényelmetlen, ráadásul mozgás közben csökkenti az ember teljesítményét. Ezúttal viszont megtapasztalhatták a maszk szükségességét, hiszen CS típusú tömegoszlató könnygázzal fújtuk tele a szobát. A biztonságot nyújtó álarcban egy szűrőcserét is végeztek, utána viszont csupasz arccal énekeltek és fekvőtámaszoztak bent percekig. A friss levegőre kiérve, senkinek sem lehetett kétsége a gázálarc hasznosságát illetően…” – ismertette a tiszt.

„Ilyenkor a gáz marja az ember szemét, hányingert okoz, és persze szúrja a tüdőt légzés közben, míg az izzadság csípi a bőrt. Nehéz feladat, de megedzi az embert. Régóta szeretnék a honvédséghez tartozni, hogy feszegethessem a határaimat, és leküzdhessem az elém kerülő akadályokat. A seregben megmutathatom, hogy nőként ugyanúgy megállom a helyem, mint a férfiak” – mondta a korábban autóalkatrész-kiszállítóként dolgozó Ladányi Gréta közkatona. „Egyenesen az iskolapadból érkeztem az alapkiképzésre, régi vágyam volt ugyanis, hogy egyenruhát viselhessek, és aktív, gyakorlatias hivatásom legyen. Rendészeti iskolába jártam, ahol megtanultam, milyen fontos a csapatszellem. A mai feladatok láttán úgy érzem, hogy a közösen végzett tűzoltó gyakorlatoknál különösen számít az egység” – fogalmazott a 18 éves Rafael Dániel közkatona. „Az Egységes Alapkiképzés után folytatódik a tanulás, amikor már speciális ismereteket fognak szerezni a katonák” – mondta Nónay Marcell hadnagy, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár 1. Önjáró Tüzérosztályának szakaszparancsnoka. „Egyelőre általános katonai ismereteket szereznek. A tízhetes felkészítést követően kerülnek Tatára, leendő alakulatukhoz, ahol tüzér szakképzésen vesznek részt. Beosztásuk szerint irányzó, harcjárművezető, lőszeres és egyéb szakmai feladatokat kapnak majd a különféle tüzérütegekben.”