Mission: Possible

Az MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár már régóta épületharcászati célokra használja a Magyar Honvédség korábbi hajdúsámsoni laktanyájának lőszerraktárát. Az Olasz Hadsereg részét képező, az Alpesi Katonai Erők Parancsnoksága alá tartozó Brigata Alpina Julia (Hegyivadász Dandár) katonái a hajdúhadházi gyakorlótéren folytatott kiképzés után az épületharcászat szakmai fortélyait gyakorolják. A tűzcsoport- és rajszinten végrehajtott gyakorlatot három szakaszellenőrző foglalkozás követi: először a régi legénységi szállásként és irodaépületként funkcionáló objektumot kell megtisztítaniuk, majd városi átjárót kell nyitniuk az egyik egészségügyi épületnél, végül utcai lesállást kell kiépíteniük és fenntartaniuk.

Bonyolult folyamat előzi meg a konkrét épületharcászati feladatok végrehajtását, bár az olasz hegyivadász dandár tagjai a könnyűgyalogsághoz tartoznak, így az épületharcászat kiképzésük fontos része. A NATO kiválósági központjában továbbképzett magyar szakoktatók minden segítséget megadnak a partnernemzet képviselőinek, ismertetik a katonai szövetség irányelveinek megfelelő hazai eljárásmódokat, amelyekkel tapasztalatot cserélhetnek. És hogy mivel lőnek a katonák a látványos feladatvégrehajtás során? „Az épület képzeletbeli megtisztítása airsoft fegyverekkel történik, hogy legyen azonnali visszacsatolás, másrészt komolyan vesszük a szcenáriót, például sérült alájátszóink is vannak” – tudtuk meg az épületharcászati kiképzésen Hetényi Botond alezredestől, az MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár 39. Gépesített Lövészzászlóaljának parancsnokától.

Az épületharcászat egyik kulcsa a higgadtság és felkészültség: a szakaszparancsnoknak pontosan tudnia kell, hogyan mozgassa a csoportokat. „Korábban voltak olyan népszerű elméletek, hogy szaladjanak végig a katonák a házakon, de ez a dinamikus elképzelés megbukott, mert jelentős emberáldozati veszteséggel járt. Inkább a tűztámogatás dominál a mai megoldásoknál” – húzta alá az alezredes, kiemelve: az épületharcászati kiképzés azért is fontos, mert az épített objektumokban történő harc elsajátítása alapvetés minden egyes lövészalakulatnál.

„Minden támadásnak és védelemnek része az épületeknél és épületekben zajló harc, különösen azokban a régiókban, ahol elég sűrűn követik egymást a települések, falvak. Magyarország és számos egyéb ország ilyen területnek számít” – mondta, hozzátéve: szerinte valamennyi manőveralakulat kiképzésének legalább a negyven százalékát a városi harc elsajátításának kellene kitennie.