A győzelem a katonák lelkületén múlott

A honvédelmi miniszter ünnepi beszédében emlékeztetett arra: az akkor szinte a semmiből felálló honvédsereg a szabadság és a nemzet megmaradása érdekében harcolt.  „Katonáink szellemisége 1848 óta sem változott: ha kell, életüket áldozzák a hazáért. Akárcsak Eger várának védelménél, 1848. szeptember 29-én sem a fegyverzetben, hanem az elkötelezettségben és a lelkületben rejlik a siker. A szabadság drága, és csak akkor lehet megőrizni, ha készek vagyunk harcolni érte" – mondta dr. Benkő Tibor. Hozzátette: lehetnek azonban akármilyen elkötelezettek a katonák, a társadalom támogatottsága nélkül már 1848-ban sem lehettek volna sikeresek.

„Kérem önöket, hogy álljanak mellénk, és segítsenek abban, hogy megteremtődjön az új, korszerű, modern haderő. A világban, kontinensünkön és térségünkben is jelen lévő fenyegetettség miatt is szükség van az erős honvédségre" – húzta alá a tárcavezető. Mint kiemelte, a pákozdi Katonai Emlékpark egyrészt a legméltóbb helye a megemlékezésnek, másrészt hűen őrzi és egyre inkább bővülő formában mutatja be az elmúlt százhetven esztendő katonatörténelmét.

Takács János, Pákozd polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott: elődeink belevésték lelkünkbe a szabadság iránti vágyat. Kiemelte: ahhoz, hogy sikeresen vívjuk meg korunk küzdelmeit, szükség van honvédjeinkre is.

A pákozdi csata emlékobeliszkjénél koszorút helyezett el dr. Benkő Tibor, dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök koordinációs helyettese, Mihócza Zoltán vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság megbízott parancsnoka, valamint dr. Görög István nyugállományú ezredes, a Katonai Emlékpark ügyvezetője is. Megkoszorúzták az obeliszket mások mellett Székesfehérvár és Pákozd elöljárói is.

Az ünnepség előtt a résztvevők virágokkal és koszorúkkal rótták le tiszteletüket az emlékpark egykori megálmodója és létrehozója, dr. Gyuricza Béla vezérezredes emléktáblájánál. A pákozdi csata emléknapján a közönség megtekinthette Koltay Gábor A reményt adó győzelem című történelmi hadijátékát, amelynek keretében közel ezer hagyományőrző és ifjú nemzetőr segítségével elevenedett meg a százhetven esztendővel ezelőtti dicsőséges győzelem.