A katonai eskü egy életre kötelez!

A történelmi zászlók fogadása, a Himnusz, majd az eskütétel után a közigazgatási államtitkár hangsúlyozta: egy katona életében kevés felemelőbb élmény van, mint az, hogy akár a minden ember számára legdrágább kincs, az élet feláldozását is magába foglaló fogadalmának megtételével esküdjön fel hazájára és népére. Ezért nem volt érthető sokáig, hogy a nyilvános eskütétel szokása az önkéntes haderőre történt áttéréssel átmenetileg – indokolatlanul és méltánytalanul – háttérbe szorult – fogalmazott Fodor Lajos. A haza fegyveres védelme soha nem elvont eszmék szolgálatát jelentette történelmünk során, hanem annak a földnek akár az élet feláldozásával történő védelmét, amelyet hazánknak vallunk. Így tettek dicső elődeink is ezeréves történelmünk során megannyiszor – mondta.

Az esküt tett katonák felelősségérzetére, elkötelezettségére utalva Fodor Lajos így folytatta: „a mai nap valamennyiük számára más, mint a többi. Kiemelkedően fontos jelentőséggel bír, és sok szempontból megváltozik az életük. Mérföldkő, amely hatással van az egyén és a közösség jövőjére is. A nagy nyilvánosság előtt vállalt elkötelezettség erkölcsi értelemben is erősebb, mint csupán az eskü szövegének aláírása. Az eskü kötelez! Az Önök felelőssége is összehasonlíthatatlanul megnő, nagyobb, más lesz, mint ahogyan azt az eddigi életük során tapasztalták. Felelősséggel tartoznak magukért, bajtársaikért, leendő csapataikért és hazánkért, a nemzetért."

A honvédelmi tárca közigazgatási államtitkára szólt a magyar nép önrendelkezésének, biztonságának, szabadságának, és az ország szuverenitásának alapját jelentő haderőről is. Elmondta: a hadseregnek nem szabad elszakadnia nemzetétől, nem engedheti meg, hogy a katonák egy a társadalomtól elszeparált közösség tagjai legyenek. Fontosnak nevezte, hogy minden magyar ember a sajátjának érezze a haderőt és katonáit, ugyanakkor tisztában legyen azzal is, hogy NATO és Európai Uniós tagságunk ellenére sem mondhatunk le a béke fenntartásának és megvédésének eszközeiről, és nem mondhatunk le a honvédelem ügyét, családjaink biztonságát szem előtt tartó politikai, illetve társadalmi támogatottságról, elismertségről sem. Ezért a támogatásért és elismertségért azonban a katonáknak is tenniük kell.

Az államtitkár a Magyar Honvédség újjáépítéséről elmondta, hogy egy nemzeti alapon szervezett, professzionális, a kor színvonalán álló haderőt építünk, amelynek erejét nem csupán a technikai felszereltsége biztosítja, hanem a katonák szakmai tudása, elhivatottsága, bátor tenni akarása is nagyban hozzájárul képességeihez.

Felhívta az esküt tettek figyelmét arra is, hogy nem lesz könnyű az útjuk, és csak akkor érdemes végigmenni rajta, ha komolyan veszik, és derekasan helytállnak. Ezzel tartoznak hazájuknak, amelynek védelmére felesküdtek, tartoznak a Magyar Honvédség közösségének, amelynek egyenruháját viselik, és mindenekelőtt tartoznak önmaguknak. Ez a legnagyobb kihívás, amiért érdemes végigmenni a választott úton.

A szerződéses legénységi állomány a Magyar Honvédség azon többségét, alapját képezi, akikre támaszkodik a tiszthelyettesi és tiszti kar, de a haderő felső vezetése is. Ha jön a parancs, nekik mindig készen kell állniuk arra, hogy tudásuk és képességeik legjavát adva végrehajtsák a kapott feladatot.

Éppen ezért pályafutásuk legnehezebb, legelkeserítőbb óráiban sem szabad elfeledniük: a haza szolgálatára tették fel az életüket, a nemzetnek esküdtek hűséget. De azt sem szabad elfelejteni, hogy az országnak szüksége van rájuk.

A szentendrei kiképzőbázis a Magyar Honvédség bölcsője és az ünnepélyes eskütétel is ezt bizonyította, hiszen a szerződéses szolgálatuk kezdő lépéseit megtett katonák az elmúlt időszak során ízelítőt kaptak bajtársiasságból, az egymás iránti önzetlen felelősségérzetből, a minden időben és helyzetben történő helytállás szükségességéből, valamint a katonai tudomány fortélyaiból. Ehhez adott útravalót a Mecséri János Kiképző Osztály felkészítésért felelős tiszt- és kiképző tiszthelyettes állománya.

(További képekért kattintson galériánkra!)

Fotó: Dévényi Veronika