A Szovjetunió háborúja Magyarország ellen

1956. október 23-án hajnalban, órákkal a budapesti megmozdulások kezdete előtt, egy teljes szovjet hadsereg indult el Magyarországra, ezzel nagyjából egy időben riadóztatták a Székesfehérváron állomásozó Különleges Hadtestet is. Érdekesség, hogy a Különleges Hadtest vezetése már júliusban kidolgozta a maga tervét, „Hullám” fedőnéven. A terv a társadalmi rend helyreállítását célozta Magyarország területén. Gerő Ernő hangja még javában zengett a rádióban, amikor Ceglédről és Székesfehérvárról már Budapest felé sorakoztak a harckocsik, amelyek október 24-30. között Budapest utcáin elkeseredett harcokat vívtak a felkelő csapatok ellen. Az utcai harcok végeztével – amely során a szovjetek súlyos technikai és személyi veszteségeket szenvedtek – úgy tűnt, a Különleges Hadtest egységei megkezdik a csapatkivonásokat Magyarország területéről. Miután Hruscsov utasítást adott az újabb bevonulásra, a szovjet egységek november 1-től megkezdték a Dunántúl megszállását. Majd elérkezett 1956. november 4-e.