Ahol a radar nyelvét beszélik

Szöveg: Szűcs László | 2012. október 29. 7:27

Lokátor, távolság, oldalszög, magasság, légi helyzetkép, radom, sugárzás, hozzáértés, szakértelem, közös nyelv – a legtöbbször ezekkel a kifejezésekkel találkoztunk, amikor a közelmúltban Békéscsabán és Bánkúton, a már felépült két 3D-s radarokat üzemeltető alegységnél jártunk. Helyszíni riportunk.

Tudják, mi a hasonlóság a tengerszint felett 81 méter magasan fekvő, egyebek mellett a kolbászfesztiváljáról is híres Békéscsaba, valamint a 946 méter magasságban található, Magyarország legnagyobb síterepeként ismert Bánkút között? Segítek! Mindkét helyszínen található egy-egy, a Magyar Honvédség által üzemeltetett objektum, ahol az eddig már elkészült két darab 3D-s radar vár arra, hogy megkezdhesse működését.

Húsz-harmincnégy-tizennyolc

A radarok gyártmánya, típusa és működési paraméterei teljesen egyformák, a két építmény között azonban bőven van különbség. A legszembetűnőbb az, hogy a Békéscsaba határában, a Hódmezővásárhelyre vezető főút mellett felépített radartorony „mindössze" húsz méter magas, a bánkúti viszont harmincnégy. Ezekre építették rá a 18 méter átmérőjű, mintázatában leginkább egy focilabdára emlékeztető radomot, vagyis a radart rejtő, speciális anyagból épült gömböt.

A laikus számára természetesen furcsa, hogy a sík terepen lévő betontorony majd feleakkora, mint a hegytetőn épült „testvére". Gulyás László őrnagy, a Békéscsabán található MH 54. Veszprém Radarezred 1. Gerinc Radar Mérőpont parancsnoka szerint azonban nincs ezen semmi „csodálkozni való", sőt „radaros szemmel" nézve tökéletes választás volt az Alföldre helyezni az egyik 3D-s radart. Hiszen bármilyen furcsa, de a terület földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a lokátor képességeit a lehető legjobban kihasználják, azaz a berendezés „ellásson" akár 470–480 kilométeres távolságra is.

Éppen ezért nem véletlen – teszi hozzá az őrnagy –, hogy a város határában található Fürjesi-laktanyában közel hatvan éve, egészen pontosan 1953. december 1-je óta működik radaros alakulat. A 3D-s radartornyot pedig 2003 novemberében kezdték el építeni, s alig egy évvel később már be is emelték a RAT–31DL típusú, olasz gyártmányú lokátort, amely – Gulyás László szavaival élve – „a 21. század technikája".

Bánkúton viszont csak a közelmúltban „telepedett meg" radaros fegyvernem. 2004 nyaráig mindössze egy honvédségi rádióátjátszó-állomás állt a sípályák közvetlen szomszédságában, azonban nem telt el egy év az „első kapavágástól", és átadták a radar befogadására is alkalmas objektumot a Magyar Honvédségnek – ezt már Nagy Géza mérnök őrnagytól, a 3. Gerinc Radar Mérőpont parancsnokától tudjuk meg.

Kibírja az orkánt és a földrengést is

Itt, Bánkúton, közvetlenül a radom alatt, a 34 méter magasan található távközlési erkélyen sétálva csodálatos kilátás tárul elénk. A távolban kivehetők a Magas-Tátra vonulatai, és tisztább időben ellátni akár száz kilométeres távolságra is. Még egy-két nagyobb alföldi város is felsejlik a távolban…

Természetesen Békéscsabán is szép a látvány, bár igaz, itt csak a szomszédos struccfarmot és a távolba vezető főút keskenyedő aszfaltkígyóját lehet megnézni madártávlatból. „Bármennyire is erőltetjük a szemünket, nem látjuk az előadást a szegedi Dóm téren" – mosolyog Gulyás őrnagy, miközben húszméteres magasságból mutatja be „birodalmát", a több hektár területen elterülő békéscsabai laktanyát.

A tornyok és a radom kialakítása egyébként mérnöki mestermű – erősíti meg mindkét parancsnok –, hiszen a tervezéskor és az építéskor nemcsak azt kellett figyelembe venni, hogy az üzemeltetéshez szükséges szobák mellett a különféle kiszolgáló helyiségeknek is legyen helyük, hanem számolni kellett azzal az elvárással is, hogy az építménynek ki kell bírnia a 200–210 kilométer/órás, orkánerejű széllökéseket és egy közepesebb erősségű földrengést is.

Mindez NATO-előírás, amelynek természetesen megfelelnek a tornyok. Ekkora széllökést eddig még soha nem mértek Magyarországon, ám a Viharsarokban nem ritkák a szélsőséges időjárási jelenségek, sőt két évvel ezelőtt a bánkúti toronytól alig száz méterre „száguldott el" egy kisebb forgószél, letarolva a közeli erdőt; a radarnak azonban semmi baja nem esett.

„Néztek már minket víztoronynak, gabonatárolónak, sőt még hatalmas, ám üres hirdetőtáblának is, amelyet megpróbáltak kibérelni" – mondja Gulyás őrnagy, amihez Nagy Géza még hozzáteszi: a Bükk tetején, a sípályák közelében is sok kíváncsi szempár szemléli meg a hatalmas „gömböt", az emberek többségének azonban fogalma sincsen arról, hogy milyen „torony" üzemelhet a kerítéssel lezárt, szigorúan őrzött honvédségi területen.

Tesztüzem után, éles működés előtt

A békéscsabai és bánkúti radarnak – a majdan megépülő medinai lokátorral és a Csehországban található két másik radarral együtt – feladata lesz az ország és a NATO légtérvédelme. A berendezések tesztüzeme befejeződött, a két-két magyar és cseh helyőrségben csak arra várnak, hogy a NATO az úgynevezett végső eljárási folyamat során átvegye a berendezéseket a gyártótól, és a lokátorokkal megkezdhessék az „éles" működést. Pontos időpont még nincsen, a két Gerinc Radar Mérőpont parancsnoka azonban bízik benne, hogy mindez még az idén megtörténik. Az úgynevezett valós idejű légi helyzetkép előállítását addig is a „régi" orosz gyártmányú technikai eszközökkel, azaz a kupi, jutai, debreceni, békéscsabai és medinai radarszázadok P–37, PRV–17, P–18 és SZT−68U típusú lokátoraival végzi a Magyar Honvédség.

„Jelenleg a radar olyan állapotban van, ami maximálisan teljesíti az Észak-atlanti Szövetség elvárásait. Mindezt a berendezés tesztjére felkért NATO-szervezet is megerősítette" – árulja el Nagy Géza mérnök őrnagy, akitől megtudjuk: a „3D" kifejezés azt jelenti, hogy a lokátor egyszerre képes mérni a „céltárgy" távolságát, oldalszögét és magasságát is, azaz háromdimenziós, ellentétben a korábban és jelenleg is használt – kétdimenziós – radarokkal, amelyek csak a távolságot és az oldalszöget, vagy a távolságot és a magasságot „látták".

Sugárzás: még a mobiltelefonnál is gyengébb

„Sokat lehetett olvasni már arról, hogy az új, 3D-s radar által kibocsátott sugárzás jóval kisebb, mint a jelenleg is rendszerben lévő lokátoroké. A Sugárbiológiai Intézet által végzett mérések ezt igazolják. A tesztüzem során a békéscsabai radar közelében négy ponton mérték a sugárzást, amely mindenhol jóval az egészségügyi határérték alatt volt. Hogy a laikusok is értsék: egy mobiltelefon jóval nagyobb sugárzást bocsát ki magából, ami ráadásul folyamatosan egy ponton éri az embert, ám még így sem káros az egészségre" – erősíti meg Gulyás őrnagy a médiában már sokszor olvasott tételeket, miszerint az új radarok semmiféle veszélyt nem jelentenek az emberekre.

A parancsnokok szerint a 3D-s lokátorok működését felügyelő békéscsabai és bánkúti katonák jól képzett villamos- és radarmérnökök, technikusok; szakértelmük és hozzáértésük vitathatatlan. Mindannyian legalább középfokú szinten beszélik az angol nyelvet. Van azonban egy másik közös nyelv, amit még az angolnál is jobban értenek és beszélnek, ez pedig a „radar nyelve"…