Az ’56-os forradalom maga volt a csoda

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a forradalom résztvevői hosszú évek terrorja és megfélemlítése után megélték ezt a csodát. „Újra megszületett a nemzet, valahogy úgy, mint 1848-ban" – fűzte hozzá.

A miniszter felidézte: a szabadságharc – a szovjet tankok megérkezésével – nem elbukott, hanem vérbe fojtották. Szólt arról is, hogy most azokra a katonákra is emlékezünk, akik tudták, mit kell tenniük, és október 23., illetve november 4. között hatalmas utat jártak be: a néphadseregből újra honvédség lett. Mindenhol ott voltak, ahol szabadságharcosok harcoltak: a Schmidt-kastélynál, a Széna téren, a Corvin közben, a Juta-dombnál és még sok helyen.
1956 megmutatta, hogy legfőbb nemzeti értékünk és érdekünk a szuverenitás, az, hogy magunk dönthessünk, és magunk is döntsünk a sorsunk felett. „Ha tudni akarjuk, mi is legyen az a szabadság, amit követnünk kell, az 56-osokra figyelünk, akik mindenüket kockára tették, mindent feláldoztak a nemzet szabadságáért" – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ma is ez a legfontosabb magyar ügy: szuverenitásunk védelme, és ha kell, csorbítatlanságának visszaszerzése.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy kötelességünk emlékezni és emlékeztetni az 1956-os szabadságharc és forradalom hőseire. Mint felidézte, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az intézet kezdeményezésére 2013 óta november 4. hivatalosan is a nemzeti gyász napja. A rákoskeresztúri Új köztemetőben található nemzeti emlékhely megújítása hamarosan folytatódik, és annak részeként építenek egy látogatóközpontot is, ahol az emberek megismerhetnék az emlékhely és a parcellák történetét.

A megemlékezés végén a kormány, az Országgyűlés, parlamenti pártok és további szervezetek képviseletében koszorúkat helyeztek el az emlékhelyen. Ezt követően Hende Csaba és Boross Péter egykori miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke bejárta a Kisfogház Emlékhelyet, és elhelyezte az emlékezés virágait.

Fotó: Galovtsik Gábor