„Hiányuk még ott lüktet mindennapjainkban”

Július 1-je a gyász napja a katonai tűzszerészek történetében. 2016-ban ezen a napon a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területen az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred négy katonája – Balázs Ádám őrmester, Juhász Attila főtörzsőrmester, Kozár Gábor szakaszvezető és Rózsa János Nándor főtörzsőrmester – mentesítési feladatot láttak el, amikor egy 250 kilogrammos bomba hatástalanítás közben felrobbant. A négy tűzszerész a helyszínen életét vesztette. Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter a katonákat hősi halottá nyilvánította és posztumusz hadnaggyá léptette elő.

Az Irinyi-laktanyában tartott megemlékezésen és koszorúzáson részt vett az ezred állománya, az elhunytak hozzátartozói, a Magyar Honvédség alakulatainak, valamint a társszervezetek képviselői. A hősi halált halt tűzszerészek emlékművénél jelen volt Huszár János altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka is.

A megemlékezésen Csurgó Attila ezredes osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka felidézte, mit éreztek a tragikus hír hallatán a katonatársak, azok, akik a tragédia előtt napról napra együtt dolgoztak az elhunyt katonákkal. „A tűzszerészek családja négy kiválóan felkészült, szakmailag képzett szakemberét veszítette el. Mindegyikünk megállt egy pillanatra, számot vetett a sors kegyetlenségével. A szív jeges szorítása még nehezen enged, hiányuk még ott lüktet mindennapjainkban" – mondta Csurgó ezredes, majd a folytatás nehéz törvényszerűségére mutatott rá. „Mire tanít minket ma a haláluk? A halál élni tanít. Talpra kellett állni és folytatni a munkát a közösség, az ország szolgálatában. Értük − magunk miatt. Ha igazán meg akarunk emlékezni a hősökről, meg kell tanulnunk a leckét, amire ők tanítanak. Ők, az előttünk járók figyelmeztetnek az ősi sírfelirat szavaival: Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi."

A parancsnok hangsúlyozta: a négy hősi halott áldozata figyelmeztetés és tragikusan intő jel a következő generációk számára. „Idén is megkezdődik majd a jövő tűzszerészeinek felkészítése. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy ez még egyszer ne történhessen meg. Akárhány hatástalanítás áll mögöttünk, mindig lássuk magunk előtt a tűzszerészek tízparancsolatának minden sorát. Álljunk egymás mellé! Sokkal jobban, mint eddig tettük. Több szeretettel és felelősségérzettel. Elhunyt bajtársainkért, a gyermekekért, a feleségekért, a szülőkért, a barátokért" – mondta Csurgó Attila ezredes.

Katonák és családtagok a megkonduló lélekharang hangjával emlékeztek Balázs Ádám, Juhász Attila, Kozár Gábor és Rózsa János Nándor posztumusz hadnagyokra. „A lélekharang most mindannyiukat szólítja, s a mai nap bizonyítja: emlékezetük soha nem halványulhat el. Nincsenek egyedül, velük vagyunk lélekben. Rájuk emlékezve mindig természetes marad a fájdalom és a feltörő könny. El kell engednünk a kezeiket, mert nem tehetünk mást, de azt tudniuk kell, megbecsüljük a tőlük kapott emberien szép és nemes örökséget. Örökké emlékezni fogunk rátok" – fejezte be emlékbeszédét Csurgó Attila ezredes.

A parancsnok szavai után a hozzátartozók, a társzervezetek, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Honvédség alakulatainak képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. A Honvéd Vezérkar és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság képviseletében Huszár János altábornagy és Kriston István főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa, míg az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred részéről Csurgó Attila ezredes tisztelgett a hősi halottak emléke előtt.

Az esemény Kálinger Roland őrnagy és Kótai Róbert százados, római katolikus tábori lelkész istentiszteletével fejeződött be.

Fotó: Tischler Zoltán