Jelentős illetményfejlesztés a honvédségben

Kiszámíthatóság, világos karrierút

Mint a miniszter fogalmazott, a létrejövő teljesítmény-alapú, kiszámítható előmeneteli rendszerben világos karrierút áll majd a katonák előtt. A szigorú értékelési rendszer bevezetésének célja, hogy a legjobbak közül is a legjobbak álljanak a haza szolgálatában: a felkészüléshez az állomány minden támogatást megkap, az elmúlt négy évben átalakított, megerősített altiszt- és tisztképzés is ezt szolgálja. Az új rendszerben minden katona előtt kétirányú út áll majd: vagy magasabb beosztás lehet a cél, vagy pedig szakértői specializálódás bármely állománykategóriában. Az életpályamodell mindkét karrierutat honorálja. Akik pedig még a nyugdíjkorhatár elérése előtt kiválnak a rendszerből, azok számára a munkáltató biztosítja és garantálja, hogy amennyiben akarnak, a közszolgálat más területén dolgozhatnak tovább. A tárca és a haderő át- és továbbképzéssel is támogatja majd a második karrier megkezdését. „Senki kezét nem engedjük el, aki letette az élete feláldozását is tartalmazó esküt, és becsülettel szolgálta a hazát honvédként" – mondta Hende Csaba.

Az életpályamodell bevezetésével párhuzamosan az illetményrendszer és az egyéb juttatások rendszere is átalakul. A katonák anyagi megbecsülése alapvető szempont, és már az előző években is komoly lépések történtek e téren: ilyen volt például az egykulcsos személyi jövedelemadó vagy a gyermekek után járó adókedvezmények bevezetése, illetve az idén januártól az altiszteknek és a legénységi állománynak járó havi bruttó 10 ezer forintos illetménykiegészítés is. A következő években azonban még jelentősebb pozitív változásokra számíthatnak a katonák: 2015. július 1-jétől a kormány költségvetési javaslata szerint átlagosan 30 százalékos illetményfejlesztésre kerül sor, amelyet 2019. január 1-jével bezárólag évente további átlagos 5-5 százalékos emelés követ. Ezáltal négy év alatt összesen átlagosan 50 százalékkal emelik meg a katonák illetményét – mindez a miniszterelnök ígéretén és döntésén alapszik. Az illetményeket az új életpályamodellben a beosztás szintje és a hozzá tartozó rendszeresített rendfokozat, a szolgálati idő, illetve a szakértői fokozat határozza majd meg.

Átalakuló lakástámogatási rendszer

A pótlékok rendszere szintén jelentősen átalakul. Jelenleg bevezetés alatt áll az új lakhatás-támogatási rendszer, amely a jóval költségesebb és nem is annyira hatékony bérlakásos ellátás helyett már a pénzbeli támogatásokra épül. Itt két új forma meghatározó: a lakásbérletet és lakáslízinget támogató lakáspénz, illetve a lakásvásárlást és lakásépítést elősegítő egyszeri támogatás a hivatásos katonák körében. Hende Csaba rámutatott: a haderő esetében – más szférákkal ellentétben – nem szociális, hanem harckészültségi kérdés a lakhatás, hiszen a katona mindig ott lakik, ahová a szolgálat szólítja. A természetbeni források azonban mára kimerültek, az ingatlanok fenntartása pedig drága, így a pénzbeli támogatások rendszere célravezetőbb. A rendszer sok irányban differenciált: a helyi piaci viszonyok, az adott katona rendfokozata és beosztása, a család létszáma egyaránt számít, ám minden esetben egy bizonyos havi adómentes összegről van szó. Az egyszeri támogatások pedig elsősorban azokat érintik majd, akik vélhetően pályafutásuk utolsó helyőrségében szolgálnak: esetükben már a rendszerből történő kiválás utáni lakáskérdés megoldása is cél.

Hende Csaba hozzátette: a kormány tervei között szerepel egy szélesebb körű közszolgálati lakásprogram beindítása is, amely szintén kiterjedhet a Magyar Honvédség állományára, ezekről az elképzelésekről azonban egyelőre nem akart többet mondani, mivel az egyeztetések még csak a kezdeti fázisban járnak. A jövőben létrejön egy új, közszolgálati biztosítási rendszer is, amely a katonai pálya során bekövetkezett rendkívüli helyzetek, váratlan történések esetén is segítséget biztosítana. A kabinet szándékai alapján itt egy saját, összkormányzati keretű nonprofit biztosítótársaság létrehozása a cél.

Nem lesz arányeltolódás

Hende Csaba kérdésre válaszolva elmondta: az illetményrendszer változásai a honvédség teljes személyi állományát érintik majd. Az emelést az aránytalanságok korrekciójára is felhasználják, a jövő évi átlagosan 30 százalékos növelés preferált állománycsoportja az altiszti kar, „a hadsereg gerince" lesz, amelyet az átlagosnál jobban meg kívánnak erősíteni. A 2015-ös emeléshez mintegy 11 milliárd forint szükséges, az összeg évközi döntéssel, pót-előirányzatként kerül majd a honvédelmi tárca büdzséjébe. Emellett számolnak azzal is, hogy a jövőben létszámbeli erősödésre is szükség lesz a megváltozott biztonságpolitikai helyzettel, illetve a walesi NATO-csúcson tett vállalásainkkal összefüggésben. A fentiek jegyében egyrészt felülről nyitott előirányzatról beszélünk, másrészt projektfinanszírozások keretében a kormány szükség esetén készen áll további összegek folyósítására is.

Hende Csaba szintén kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a honvédelmi tárca költségvetése az idei büdzséhez képest is emelkedik 2015-ben. Ami a belső arányokat illeti, a Magyar Honvédségben a személyi kiadások költsége jelenleg nem éri el az 50 százalékot, szemben a legtöbb NATO-haderővel, sőt, van olyan tagállam, ahol ez a mutató 70 százalék körül mozog. „Nem lesz arányeltolódás, torzulás azáltal, hogy a legfontosabbat, az embert erősítjük meg" – mondta a honvédelmi miniszter. Ennek jegyében a személyi költségek mellett a technikai fejlesztésekre is jut majd pénz: már jövőre megkezdődik a pápai bázisrepülőtér fejlesztése, aminek bekerülési költsége több év alatt vélhetően a 80 millió dollárt is meghaladja majd. Ezeket a forrásokat a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött megállapodás értelmében a költéségvetés célelőirányzataiból projektfinanszírozásként, többletként kapja meg a honvédelmi tárca.

Hende Csaba újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az életpályamodell bevezetésének semmi köze az internetadóhoz, a szóban forgó változtatások előkészítése hosszú évek óta folyik, és „soha, még gondolati szinten sem merült fel, hogy a két dolog összetartozna", különösen annak fényében, hogy a költségvetés logikája is egészen más.

Fotó: Galovtsik Gábor és Mohai Balázs (MTI)