Katonai tábor épült a „pampán”

Ebből az „életérzésből" − azaz a homokból és a porból − kaphattak ízelítőt a héten azok a diákok, akik az ország különböző részeiből, a KatonaSuli-programban részt vevő iskolákból érkeztek a Tatán megrendezett KatonaSuli-táborba. 24-en „vonultak be" hétfőn reggel a Klapka-laktanyába: katonás rend szerint átvették a felszerelésüket, magukra öltötték a „tereptarka" gyakorlót, majd szabályos alakzatban sorakoztak fel kiképzőik előtt.

A „kiképzés" azonnal megkezdődött, a tatai lövészek alaki foglalkozáson és testnevelés-felmérésen tesztelték a diákok fegyelmezettségét és állóképességét. A „próbán" azonban mindenki megfelelt, ami talán nem véletlen, hiszen a táborba érkezett két lány és huszonkét fiú az elmúlt tanév során saját iskolájában is részt vett több katonai jellegű foglalkozáson.

A tábor vezetője, Apáti Péter őrnagy szerint „a srácok nagyon motiváltak", komolyan érdekli őket a Magyar Honvédség és a katonai pálya. S éppen ezért – vagyis, hogy ez az egy hét „minél élvezetesebb legyen számukra" – a sátras elhelyezés mellett döntöttek, a „sátortábort" a „pampa" egyik jellegzetes részén, a tatai katonák által „háromszögletű kiserdő"-nek hívott terepszakaszon építették fel.

„Egy kicsit lazítottunk a normális katonai renden és a fegyelmen. Alapvetően a biztonságra figyeltünk oda, de megpróbáltuk azért úgy csinálni, hogy az átlag civil viselkedési formáknál katonásabb fegyelmet követeljünk meg tőlük, hiszen ez mégiscsak egy katonai tábor" – mondta Apáti őrnagy.

Ezen a délutánon a BTR−80 típusú harcjárművel ismerkedtek a táborlakók. Szabályos, oktatási alakzatba állva hallgatták Kurczab Zsolt őrmestert, aki azt magyarázta, hogy miként kell szabályosan beszállni a páncélozott nyolckerekűbe, s hogyan kell úgy kapaszkodni, hogy menet közben ne üsse be a fejét a jármű fémtestébe a katona.

S ha már a fej védelménél tartunk, az is hasznos tanácsként hangzott el, hogy terepen a már eleve rejtőszínű huzattal bevont rohamsisakot érdemes még jobban álcázni a környezetben fellelhető gallyakkal, levelekkel. Hiszen így még jobban beleolvadhat egy katona a környezetébe. Ami adott esetben akár életet is menthet…

Egy másik kiképző, Tóth Gergő őrmester úgy látta, a katonasulis diákok nagyon érdeklődőek, leginkább azonban az érdekelte őket, hogy a Magyar Honvédség mint rendszer hogyan működik. Emellett a missziókról és a hivatásos katonai szolgálatról is sok kérdést tettek fel a tábor kiképzőinek.

Alaki kiképzés, testnevelés, tereptan, tájékozódási és harcjármű-ismeretek, paintball- és kispuskalövészet – csak néhány az egyhetes tábor foglalkozásai közül. A táborlakók szerint nincs is ennél jobb nyári élmény. Bár a várpalotai Faller Jenő Szakközépiskola és Kollégiumból érkezett Tenk Martin szerint az első éjszaka után kicsit meglepődtek azon, „hogy mennyire hideg tud lenni egy nyári hajnal a gyakorlótéren, a sátorban". Ezt leszámítva viszont minden olyan volt, amire előzetesen számítottak. „A kiképzők értik a feladatukat, nagyon sok újat tanul az ember" – összegezte Martin.

Az ugyancsak a várpalotai iskolából érkezett Hodula Ákos úgy vélte, a tábor egész egyszerűen fantasztikus volt. „Sokkal rosszabbnak képzeltem el, kellemes meglepetés ért. Nagyon sok katonai tudást lehet elsajátítani" – árulta el, hozzátéve: úgy érzi, kiképzőik büszkék lehetnek rájuk, hiszen sokkal jobban teljesítettek az elvártnál.

Fotó: Dévényi Veronika