Kiképzés egy blokkban

Time management – ismerős a kifejezés? Az idő pénz, a jó időbeosztás pedig fél siker, igaz, akadnak olyan esetek, amikor ez nem lehetőség, hanem úgymond kötelező. Az MH BHK-nál például így szeptember utolsó hetében ez egy ilyen helyzet… Mivel a központ kezelésében lévő lő- és gyakorlótereken éves szinten hatalmas a katonai forgalom, tehát a saját állomány kiképzését tekintve már a tervezésnél okosan és körültekintően kell eljárni.

Vokla János alezredes, a központ parancsnokhelyettese szerint a központ, a saját kiképzési rendszerét a legjobb időkihasználtság miatt úgynevezett blokkosított rendszerben tudja tervezni és szervezni.

„Negyedévente, egy hétig tudjuk kiképezni a saját állományunkat. Ebbe az időszakba tervezzük be azokat a kiképzési tárgyköröket, amelyeket a harcoló alakulatok majdhogynem napi szinten hajtanak végre. Ez a módszer természetesen a katonák képzettségi szintjére nincs és nem is lehet negatív hatással" – fogalmazott a parancsnokhelyettes.

Az egy hét alatt többek között alaki kiképzés, a házi készítésű robbanóeszközök elleni védekezés szabályainak elsajátítása, illetve vegyivédelmi, valamint különböző harcászati kiképzések szerepeltek az előírt programban – nem is írva természetesen a lő előkészítő komplex foglalkozásról, ami az alapfeltétele annak, hogy a „palotaiak", a bakonykúti kiképzőbázison végre tudják hajtani az éleslövészetet.

„A katonák ilyen alkalmakkor érzik magukat leginkább katonának, és maximális odafigyeléssel hajtják végre a feladataikat" – tette hozzá az alezredes.

A fegyverropogásból és az időnkénti nagyobb robbanásokból könnyen leszűrhető, hogy a pisztoly és a gépkarabély-lövészet mellett éles kézigránáttal is gyakorol a 100. születésnapját nem régen ünneplő MH BHK állománya. Éles dobógyakorlatról van szó konkrétan, amelynek során az a feladat, hogy a harcárokban elhelyezkedett katonák a céltáblák szimulálta ellenséget megsemmisítsék.

„A 96 M NF támadó kézigránát épp annyi robbanóanyagot tartalmaz, amennyi elég ahhoz, hogy megsemmisítsük, vagy a harcképtelenné tegyük az ellenséget. Eddig a gyakorlaton maradéktalanul jól teljesítettek a katonák" – nyilatkozta kérdésünkre Lukács Attila zászlós, a központ Szimulációs és Gyakorló és Kiképző Központjának beosztottja, a kézigránát-dobás foglalkozásának vezetője.

Öt perces séta és megérkezünk a lövészet színhelyére, ahol időnként kényszerszüneteket kell tartani a kiképzésben – egyrészt a média fokozott érdeklődése miatt, másrészt pedig azért, mert a lőtéren időnként kisebb tüzek keletkeznek és ezeket el kell oltani. A lövészet vezetője, Lendvai Gábor főhadnagy, a központ ellenerő századának, megbízott parancsnoka elmondja, hogy az időjárási körülmények kiválóak, most valóban a „katona barátja az időjárás" – azaz teljes a szélcsend és kellemesen süt a nap.

Persze a jó idő még nem egyenlő a jó teljesítménnyel… Ugyanis, mint a főhadnagytól megtudjuk, a „jó" értékeléshez a közelebbi céltáblát, egy 15 méterre elhelyezkedő, 7-es számú csípő-alakot kell eltalálni.

Noha a lövészet a sajtó munkatársainak távozása után még tartott, általánosságban elmondható, hogy a várpalotai katonák „jól" lőnek…

Fotó: a szerző felvételei