Szablya és szabadság

Zalaegerszeg városának központi megemlékezésén tartott beszédében dr. Holló József nyugállományú altábornagy úgy fogalmazott: hazánk történelmének három kiemelkedő évszáma 1848, 1918, és 2018. Mint mondta, mind a három évben Magyarország függetlenségének megteremtése vagy annak megőrzése lebegett a nemzet szeme előtt.

„Semmi sem használhat nekünk jobban, mint a múltunkra való emlékezés. Ezt jövőnk biztosítása érdekében is meg kell tennünk. 1848. március 15-ének csodája részben abban állt, hogy a nemzet erői példátlan összefogással, véráldozat nélkül valósították meg a polgári átalakulást. Ez a nap a szabadság örök ünnepe" – fogalmazott a miniszteri biztos. Dr. Holló József nyugállományú altábornagy Kossuth Lajost idézve felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a honvédelem a világ legszentebb kötelessége, és leszögezte: a Magyar Honvédség ma is az állampolgárok, és a haza védelme érdekében szolgál. A megemlékezésen a miniszteri biztos koszorút helyezett el Csány László szobránál.

Történelmi tény, hogy Buda várának ostromakor elsőként a zalai 47. Honvédzászlóalj katonái jutottak fel a várba; közülük is pedig Püspöki Grácián, a zászlóalj zászlótartójának lobogója jelent meg elsőként a falak felett. A jeles évfordulóra emlékezve az utódok, a 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület tagjai díszkardot adományoztak Zalaegerszeg közössége számára, melyet Balaicz Zoltán, a város polgármestere vett át.

A rendezvényen közreműködött a Gyenesdiási Asbóth Sándor Huszárbandérium – kapitányuk, Boronyák Tibor, hagyományőrző őrnagy, lóhátról szavalta el Petőfi Sándor: Talpra magyar című költeményét.

Az ünnep délutánján a kard; pontosabban a főleg vágásra használt szablya vette át a főszerepet. A városi Keresztury Dezső Művelődési Központba látogatók megtekinthették a Magyar Szablyavívó Iskola zalaegerszegi részlegének dinamikus bemutatóját, majd pedig a Borsody László honvéd őrnagy életéről szóló, „Géniusz" című filmet, a Zrínyi Katonai Filmstúdió alkotását. A szablyavívó iskola képviseletében Gausz Tamás elmondta: a méltatlanul elfeledett, éppen 140 esztendeje született Borsody László a magyar és nemzetközi vívás kiemelkedő alakja, a magyar kardvívás egyik megteremtője volt, vívómesterként és iskolateremtőként is beírta nevét az egyetemes sporttörténelembe. A Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet egykori fővívómestere pályafutása alatt 18 olimpiai és világbajnokot, 15 Európa-bajnokot, nyolc katonatiszti Európa-bajnokot, illetve 103 magyar bajnokot nevelt. Életéről Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója írt könyvet, Borsody László: a géniusz címmel, amelynek immár a negyedik, bővített kiadását is láthatták az érdeklődők. Gausz Tamás kiemelte: az egykori fővívómester életéről szóló kutatómunka továbbra is zajlik; utódai pedig minden lehető módon igyekeznek emléket állítani a legendás fővívómesternek.

Az érdeklődők ezt követően a 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület rövid alaki bemutatóját tekinthették meg, miközben megtudták, hogy az egykori zalai „negyvenhetesek" a szabadságharc tíz hónapja alatt – egy kaptafára készült bakancsban – összesen 3300 kilométert tettek meg gyalogosan. A híres zászlóalj Buda várának visszafoglalása előtt is számos hőstettet hajtott végre, de a harcok során állományának csaknem negyedét elveszítette.

A Magyar Kard Napjának záróakkordjaként a vendégek megtekinthették a „Honvédek a páston – vívók a csatatéren" elnevezésű kiállítást, mely a magyar vívóhagyományoknak, és honvédhagyományoknak egyszerre állít emléket. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Balaicz Zoltán polgármester leszögezte: méltán lehet mindenki büszke a 170 évvel ezelőtt történtekre, amikor elődeink – köztük a zalai honvédek és polgárok – mindent kockára téve küzdöttek a szabadságért – és később, részben szablyákkal, igyekeztek megvédeni azt.