Vörösiszap-katasztrófa: büszkék lehetünk a haderő teljesítményére

A Honvéd Vezérkar főnökhelyettes hangsúlyozta: a 2011 áprilisában elfogadott új Alaptörvény nem változtatott a haderő alaprendeltetési feladatain, de a katasztrófavédelem területén megjelent a katasztrófák megelőzésében, illetve a következmények elhárításában és felszámolásában való részvételi kötelezettség. Orosz altábornagy kiemelte: 2010 októberében a honvédség már a katasztrófavédelmi és kárfelszámolási műveletek szinte minden lehetséges területén közreműködött a vörösiszap-katasztrófa után.

Előadásában a Honvéd Vezérkar főnökhelyettes részletesen ismertette a kárelhárítás és a helyreállítás során elvégzett feladatokat, műszaki tapasztalatokat.

A Magyar Honvédség összesen 30 szervezettel, 354 technikai eszközzel és 2217 fővel vett részt a katasztrófát követő munkálatokban, az egyidejűleg a térségben szolgálatot teljesítő legnagyobb létszám 547 fő volt október 9-én.

Orosz Zoltán külön kiemelte az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ, az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj és az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred szerepvállalását. Az altábornagy rámutatott: eleinte hamis, nem megalapozott információk nehezítették a tisztánlátást, vagyis a döntéshozóknak szembesülniük kellett a Clausewitz munkásságából is ismert „háború ködével": ilyenek voltak például a vörösiszap radioaktivitásáról keringő hírek. A sztenderdeknek megfelelő Honvéd Vezérkar kialakítása is éppen ekkoriban folyt, ami szintén megnehezítette a feladatok végrehajtását, de a vezetés ezzel együtt is határozottan és eredményesen végezte el ezeket. Számos katona nem szakfeladatokat látott el, hanem fizikai erejével, kétkezi munkával járult hozzá a katasztrófa következményeinek elhárításához: ennek során folyamatosan nehezítette a munkavégzést a védőeszközök beszerzése, folyamatos viselése és rendszeres, elengedhetetlen mentesítése.

Szintén nehézséget jelentett, hogy egyes eszközök elavultak, bizonyos eszközöket nem elsődleges rendeltetésüknek megfelelően kellett használni, nem álltak rendelkezésre kellő mennyiségben a szükséges mentesítő anyagok, és az első napokban ellátási és elhelyezési gondok is jelentkeztek. Az is kiderült, hogy bizonyos NATO-sztenderdek előírásai ilyen nagymértékben szennyezett területen nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazhatók.

A tapasztalatok összegzése során Orosz tábornok rámutatott: annak ellenére, hogy a haderő soha korábban nem szembesült hasonló feladatokkal, jól vizsgázott, és büszkék lehetünk a katonák által nyújtott teljesítményre. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy mindenképpen szükséges az egyes társszervezetek közötti együttműködés rendjének finomhangolása, a rendszernek pedig a szervezeti változásokat is követnie kell.

A vörösiszap-katasztrófa sok tekintetben precedenst teremtett, hiszen olyan igényeket támasztott, amilyenek korábban nem jelentkeztek: jelentős többletforrás felhasználását igényelte, és ugyan a haderő a jövőben képes lesz egy esetleges hasonló katasztrófa elhárítására, ehhez mindenképpen a meglévő erők fejlesztése, korszerűsítése, illetve új képességek létrehozása szükséges. Ez csakis anyagi többletráfordítás mellett sikerülhet. A Honvéd Vezérkar főnökhelyettes hozzátette: a katasztrófa elhárítása során szerzett tapasztalatokat azóta beépítették a haderő vezetési és kiképzési rendszerébe.

Fotó: Galovtsik Gábor