A leghosszabb ideje tartó ENSZ-misszió
Szöveg: Takács Vivien | Fotó: Szász Márton alezredes archívuma | 2022. január 17. 7:19Az Egyesült Nemzetek Szervezete tizenkét országban tart fent békefenntartó missziót. Ebből három országban vannak jelen a Magyar Honvédség katonái: Cipruson, Libanonban és Nyugat-Szaharában. Az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió (UNFICYP) a leghosszabb ideje tartó műveletek közé tartozik. A misszióról, a feladatokról és a kihívásokról Szász Márton alezredessel, a Magyar Honvédség Parancsnoksága Hadműveleti Csoportfőnökség Nemzetközi Műveletek Főnökségének kiemelt főtisztjével beszélgettünk.
Az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió (United Nations Peacekeeping Force in Cyprus - UNFICYP) a világszervezet leghosszabb missziója. 1964-ben hozták létre a szigeten élő török és görög közösség egyre sűrűbben előforduló fegyveres összecsapásainak megakadályozására, napjainkban 850 „kéksisakos” katona és 60 rendőr őrzi itt a békét.
A Magyar Honvédség jelenlegi missziói közül szintén Cipruson van jelen legrégebben. Először 1993-tól, négy katonai megfigyelővel vettünk részt az UNFICYP tevékenységében, 1995-től már egy 29 fős szakasz utazott ki a misszióba, 1997-től 2005-ig pedig már 120 fővel volt jelen Cipruson a haderő. 2005-től átszervezték a missziót, létszámcsökkentés következtében 84 főre csökkent a magyar állomány. 2018-tól pedig egyéni beosztásokban vannak jelen katonáink a szigetországban. Jelenleg tizenegy fő képviseli hazánkat különböző beosztásokban, közülük hárman a Belügyminisztérium állományába tartoznak. A katonai rendészek parancsnokhelyettesi beosztását például egy rendőr látja el.
„Ha abból a feltevésből indulunk ki, hogy mindenki csak egyszer vett részt ebben a misszióban, akkor elmondhatjuk, hogy 1993 és 2021 között közel 2200 magyar katona fordult meg a szigetországban” – ismertette az alezredes. A misszióra való kiválasztásra pályázat alapján kerül sor. Azok a katonák, akik megfeleltek a kiírás szempontjainak, részt vesznek egy felkészítésen. Itt felmérik az általános katonai ismereteket, a nyelvismeretet, valamint meg kell felelni az egészségügyi, fizikai és pszichológiai feltételeknek is.
Az MHP Hadműveleti Csoportfőnökség Nemzetközi Műveletek Főnökség nagyon szoros kapcsolatot ápol az MH Béketámogató Kiképző Központtal. „Tapasztalatok alapján közösen beszéljük át a felkészülés tárgyköreit, témáit. Az egyhetes felkészítés során a misszióba készülő katonáknak el kell sajátítaniuk hadszíntér, biztonsági, kommunikációs, egészségügyi és pénzügyi ismereteket is” – részletezte az alezredes. Hozzátette: a katonai rendészek külön szakmai felkészítésen vesznek részt.
A missziók veszélyességi besorolásának kilenc fokozata közül az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziót az első kategóriába sorolják, magyarán a legkevésbé veszélyes külszolgálatok közé. Az éghajlati besorolás négy fokozata közül pedig a második kategóriába tartozik. „Ettől függetlenül egyik misszió sem veszélytelen. Fontos a megfelelő és kifinomult diplomáciai érzék – főként a katonai rendészeknek – ahhoz, hogy ne okozzanak előre nem látható problémát, például egy olyan esetben, ahol a katonai rendész intézkedik és helyi lakos is érintett” – hangsúlyozta a kiemelt főtiszt.
Egy évben kétszer kerül sor váltásra: márciusban és szeptemberben. A következő március elején esedékes, ekkor két fő fog váltani, egy katona és egy rendőr. A kontingens kivonulása után már csak egy helyőrségben állomásoznak a magyar katonák, a fővárosban, Nicosiában.
„Egy missziós feladatellátás mindig különbözik a hazai feladatellátástól. Az egyik legfontosabb különbség – nem misszióspecifikusan –, hogy nem a saját közegében, nem a megszokott körülmények között és nem azokkal a kollégákkal hajtja végre a feladatát a kint lévő katona, akikkel műveleti területen a saját beosztásban együtt dolgoznak. A másik pedig a nemzetközi környezetben való munka, aminek elengedhetetlen feltétele a megfelelő nyelvtudás. Ezekkel a kihívásokkal rengeteg tapasztalatot szerezhetnek a misszióban lévő kollégák” – zárta gondolatait Szász Márton alezredes.
