Kihívások a kabuli repülőtéren
Szöveg: Farkas Anikó és Iványi Balázs főhadnagy | 2012. december 3. 9:56Akiknek a csoportból ez volt az első útjuk Afganisztánba, az utazás második napjának reggelén érezhették csak meg igazán a súlyát annak, hogy egy háborús övezetbe, műveleti területre érkeztek. Helyszíni tudósítás Kabulból.
Az úti cél ezen a napon Kabul volt, egy C–160-as repülőgép fedélzetén, amely szűkösségével és instabilitásával az első igazi kihívást jelentette a csapatnak. Az utazás fáradalmaiért azonban bőven kárpótolta a szikrázó decemberi napsütés, ami a Kabuli Nemzetközi Repülőtér (KAIA) katonai terminálján fogadott minket. Az itt szolgálatot teljesítő magyar kontingens hadműveleti főnökének rövid eligazítása és egy kiadós ebéd után következett a második kihívás, legalábbis a civil résztvevők, így e sorok egyik írója számára is: közel háromórás kirándulás a kevlármellényben és -sisakban a repülőtér magyar őrzőinek főbb állomáshelyein.
A biztonság magyarul
A körbevezetés során megtudtuk, hogy ha valaki a katonai repülőtérre szeretne bejutni, akkor először is nagyon ajánlott pontosan leadnia az adatait és magával hoznia minden szükséges iratot, különben már az afgánok, akik a külső elő-ellenőrzőpontokat működtetik, kiszúrják őt, és fordulhat is vissza. Amint rajtuk átjutott, már a magyar katonák „felségterületén" van: az első magyar ellenőrzőponton újabb iratellenőrzés és más, a biztonságot szolgáló intézkedések történnek.
A bejutáshoz egyes járműveknek egy scanneren is keresztül kell jutniuk, míg más járművek esetén tükrös átvizsgálás előzi meg a biztonságos bejutást.
A kapuk környékén úgynevezett jammerekkel (frekvenciazavaró készülékekkel) ellátott, készenlétben álló járművek is várakoznak, ezzel előzve meg egy esetleges házi készítésű bomba rádiós felrobbantását.
Benda László ezredes, aki nemcsak az repülőtér őrzésével foglalkozó magyar és portugál katonák, hanem a földi erők védelmének is a parancsnoka (s e beosztásában mintegy hatszáz ember tevékenységét koordinálja) elmondta: az elmúlt két hónapban, amióta a magyar katonák látják el a reptér őrzését, áttekintették a korábbi üzemeltetés gyakorlatát és a tapasztalataikat. Ezek nyomán változtattak a reptér védelmi rendszerén, így az a korábbiaknál is sokkal biztonságosabbá vált.
Fokozódó jelenlét
A megerősített biztonsági intézkedésekre szükség is van, hiszen Afganisztán-szerte megszaporodtak a lázadók akciói a katonai objektumok ellen. A legnagyobb veszélyt az úgynevezett green on blue támadások jelentik: ilyenkor a lázadók az egyik koalíciós erő vagy az Afgán Nemzeti Hadsereg egyenruháját magukra öltve szivárognak be a védett területekre s követnek el merényleteket.
Kabulban a fő veszélyeket az öngyilkos merénylők és a rakétabelövések jelentik. A legtöbbször inkább vaktában, mint precíz célzással kilőtt rakéták fő célpontjai elsősorban a városban található kormányzati épületek, de a magyar katonák két hónapos ittléte alatt volt már példa arra, hogy ezek a bázis területére csapódtak. E támadásoknak magyar vonatkozású sérültjei nem voltak.
Kabul egyébként a világ ötödik leggyorsabban fejlődő városa, s ez természetesen érződik a repülőtér forgalmában is. Az országban itt száll le és fel a legtöbb repülőgép és itt fordul meg a legtöbb áru is. A forgalom pedig a kivonulásra való készülés miatt még tovább növekszik majd: a csak a reptér populációja három és félszeresére nőtt 2009 óta.
A nap mint nap nyolcszáz fős személyi forgalmat bonyolító KAIA-n jelenleg több mint ötezer fő szolgál, összesen 36 nemzet katonái, amely nemzetek közül tíz nem NATO-tag.
Afganisztáni utunk következő állomásán a magyar Légi Tanácsadó Csoport és a Logisztikai Mentorcsoport tevékenységéről számolunk majd be.
Fotó: A szerzők felvételei
