„Két nemzet, egy erő”

A verseny céljai közt szerepelt az induló, több nemzetből álló csapatok csapatmunkájának erősítése a bizalom, a közös sikeres együttműködés példájával. A KTM közös portugál−magyar zászlóaljtól két vegyes összetételű csapat indult a „Villaggio Italia" táborban megrendezett vetélkedésen.

A startnál 15 nemzetközi csapat sorakozott fel, melyek közül az egyik közös portugál−magyar csapat az ötödik, a másik csapat pedig az első helyezést szerezte meg, ezzel erősítve a Magyar Honvédség és a KTM-zászlóalj hírnevét. A versenyt követően a KTM parancsnoka a szokásos reggeli sorakozón saját coinját adományozta a győztes csapat tagjainak, ezzel ismerve el kiváló teljesítményüket.

Az esemény megrendezése után a győztes csapat egyik tagjával, Szabó Zoltán szakaszvezetővel beszélgettünk a versenyen történtekről.

Hogyan készültek a versenyre?

Sajnos nem volt elég időnk a felkészülésre, mert a verseny megérkezésünk után nem sokkal volt, és akkor folyamatosan tömegkezelési feladatokat gyakoroltunk egész nap, de ez nem tántorított el bennünket, győzni akartunk. A verseny előtt néhány nappal találkoztunk a leendő csapattársainkkal, hogy a vetélkedés napján már ismerősökként versenyezzünk.

Milyen feladatokat kellett végrehajtani a győzelem érdekében?

A verseny előtti technikai értekezleten sorsolták ki a játékgyűjteményből azt a 12 feladatot, amiket végre kellett hajtanunk. A feladatoknak fantáziadús nevük volt, például „repülő bajtárs" vagy „kifogyott üzemanyag". Volt olyan versenyszám, ahol cölöpökön kellett bekötött szemmel lépkedni társak segítségével. Alapvetően ügyességi verseny volt.

Milyen volt maga a verseny?

Csapatunk jól kezdte a versenyt, mindvégig benne voltunk az első három helyezettben. Az első feladatot hatalmas fölénnyel nyertük. A verseny második felében vétettünk hibákat, például mikor az autót kellett húznunk, nagyon nyúlt a kötél és nem tudtuk teljesen végigcsinálni a feladatot. Ekkor már kezdtünk fáradni, de nem adtuk fel, és szerencsére az utolsó feladatnál tudtunk javítani. Itt egy „aknamezőn" kellett végigvezetnem a csapattársakat, ami portugál−magyar közös csapatként a nyelvi nehézségek miatt nem volt egyszerű feladat.

Milyen érzés volt a dobogón állni?

Nagyon jó érzés volt fogadni a tapsvihart és átvenni az első helyezetteknek járó díjat. Örülök, hogy a portugál katonákkal együtt versenyezhettünk, jó volt velük dolgozni. Azt hiszem, mi igazolni is tudjuk a KTM jelmondatát: „Két nemzet, egy erő".

Fotó: a szerző felvételei