Tovább bővülhet a boszniai EUFOR-misszió

Hende Csaba kitért arra is, hogy jelentősen – 150 fővel – bővítették nemrégiben a balkáni missziót az afganisztáni jelenlét csökkentésével párhuzamosan. Szavai szerint mostanra teljesen megváltozott a helyzet Bosznia-Hercegovinában: a misszió kezdetekor még 60 ezer külföldi katona volt jelen a hadszíntéren, mostanra ez a szám hatszázra csökkent, közülük pedig száznegyvenen magyarok. A honvédek egy része nem a helyszínen, hanem Magyarországon állomásozik, de ők két napon belül bevethetőek, ha szükség lenne rájuk – fűzte hozzá.
Bosznia-Hercegovinában jelenleg sehol sincs katonai fenyegetettség, „de akármerre nézünk körbe, a száraz gyújtós mindenütt be van készítve" – utalt a miniszter arra, hogy bármikor lángra lobbanhatnak az ellentétek az országban. Ezzel kapcsolatban kijelentette: ezért is volt nagyon helyes döntés, hogy az elmúlt napokban az ENSZ meghosszabbította az EUFOR mandátumát. A világszervezet úgy tekint a misszióra, mint befejezetlen vállalkozásra, ahol még szükség van a katonai jelenlétre. „Magyarország változatlanul és rendületlenül kész nemzeti érdekeivel is összhangban megadni a szükséges és tőle elvárható segítséget" – hangsúlyozta Hende Csaba.

A Magyar Honvédség katonái a ’90-es évek óta jelen vannak a Balkánon, ahol az Európai Unió és Magyarország érdekeit képviselik. „Mindenhol, ahol jártunk, kiválóan felkészült, helyüket a nemzetközi környezetben ragyogóan megálló magyar tiszteket és altiszteket láttunk, akikről elöljáróik – legyenek azok amerikaiak, olaszok, osztrákok vagy portugálok – a lehető legelismerőbb módon szóltak" – emelte ki a miniszter.

A tárcavezető vasárnap, nyugat-balkáni látogatása harmadik, utolsó napján találkozott a Butmir táborban szolgáló magyar katonákkal, és Szövetségért Érdemjellel tüntette ki Dieter Heidecker vezérőrnagyot, az EUFOR parancsnokát. Emellett megtekintette a Remény alagútjaként ismert, ma már múzeumként üzemelő volt háborús helyszínt is: ezen a járaton keresztül csempészték be az élelmet, illetve a lőszereket és fegyvereket Szarajevóba, amikor – 1992 és 1995 között – a szerb hadsereg blokád alá vonta a várost.

Fotó: Rácz Tünde