Ciprus békéjének őrzését vállalták

Misszióba induló katonákat búcsúztattak Szolnokon. Az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió (United Nations Peacekeeping Force in Cyprus − UNFICYP) magyar kontingens következő váltásának parancsnoka Kozula Ferenc alezredes.

A kontingens tagjaitól Sáfár Albert dandártábornok köszönt el. „Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy szükség van katonáink munkájára. A magyar kontingens tagjai mind hazai elöljáróik, mind a nemzetközi katonai vezetők maximális megbecsülését élvezik, hiszen jó szakmai színvonalon látják el feladataikat" – hangsúlyozta. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnöke elvárásait is megfogalmazta: „Vigyázzanak magukra és egymásra, segítsék társaikat ugyanúgy, ahogyan azt tették a felkészülés időszaka alatt! Feladataik teljesítése közben a fő hangsúlyt a biztonságra, a rendszabályok pontos betartására, a fegyelemre összpontosítsák!
A misszió során alkossanak egy szervezetet, egy csapatot; a közös célt, a közös feladatot, és nem utolsósorban a közös felelősséget szem előtt tartva! Kívánok missziós feladataik végrehajtásához erőt, egészséget és katonaszerencsét, illetve hogy épen, egészségesen, a maguk elé kitűzött célokat megvalósítva térjenek vissza a műveleti területről!"

Szász Márton alezredes, az MH Összhaderőemi Parancsnokság Békeműveleti Főnökség főnökhelyettese elmondta: Magyarország meghatározó nemzetként veszi ki a részét a sziget békéjének megőrzésében. A szlovák−szerb−magyar kontingens az ütközőzóna 4. szektorában látja el a békefenntartói feladatokat. A ciprusi magyar misszió tagjai három helyőrségben állomásoznak. Nicosiában, az UNFICYP-főparancsnokságon az egyéni beosztású törzstisztek mellett a parancsnoki tartalék erőkhöz (Mobile Force Reserve) és a katonai rendőrséghez (Force Military Police Unit) beosztottak szolgálnak, a kontingensparancsnokság Famagustában van, az önálló magyar tábor, a Camp Szent István pedig Athienou helyőrségben épült meg. A magyar békefenntartók elsősorban a szemben álló erők közötti ütközőzónában ellenőrzik a status quo fenntartását. Feladatukhoz tartozik a katonai állások építésének és megerősítésének megfigyelése, a katonai manőverek és provokációk megelőzése, a légtérsértések felderítése, az illegális behatolók kiszűrése, valamint a tiltott építkezések megakadályozása. Emellett esetenként részt vesznek demonstrációk és tömegrendezvények rendfenntartásában, valamint a görög és török ciprióta vezetők közötti diplomáciai tárgyalások biztosításában is.

A szolnoki kibocsátó ünnepségen a helyőrségben állomásozó alakulatok képviselőin kívül részt vett − mások mellett – dr. Koller József ezredes, a rendezvénynek helyt adó MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnoka, Szabó István, a város alpolgármestere, dr. Balogh Gyula, a Szolnoki Járási Hivatal, hivatalvezető-helyettese, Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke és Stelmach László r. őrnagy, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ iránytisztje is.

Ciprus 1960-ban vált függetlenné. Az újdonsült állam alkotmányában rögzítették a többségben lévő ciprusi görög közösség és ciprusi török kisebbség hatalomból való részesedését, valamint megtiltották a sziget Görögországhoz való csatolását. Ez igen heves ellenkezést váltott ki a görög ciprióták részéről, ami leginkább a Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete elnevezésű terrorszervezet egyre erőszakosabb akcióiban nyilvánult meg. Az új állami berendezkedést azonban nemcsak görög, hanem török részről is támadták. A török ciprióták nem elégedtek meg a kormányszervekben, közhivatalokban és a katonaságban nekik szánt 30 százalékos kvótával, és a görögökével azonos hatalmat követeltek. Az állandó ellenségeskedés 1963 decemberében nyílt töréshez vezetett: a görögök felszámolták az ország kettős felépítését, és szinte minden téren korlátozták a török lakosság jogait. Az új, tisztán görög kormány, hatalomra jutása után a ciprusi törökök helyzete lényegesen megromlott. A jelentős túlerőben lévő görögök fegyveres támadásainak következtében sok töröknek csupán egyetlen lehetősége maradt, a menekülés. Bár az alkotmány szerint brit katonák a függetlenné válás után is maradhattak a szigeten, 1964 márciusában már látszott, hogy egyedül nem tudják kézben tartani a helyzetet, ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsa felajánlotta saját békefenntartóit. Az ENSZ BT 186. számú határozata értelmében 1964 márciusa és áprilisa között 6369 ENSZ-katona érkezett a szigetre, többek közt Finnországból, Svédországból, Angliából, Írországból, Kanadából és Ausztriából.

A kialakult helyzetnek az 1974-ben bekövetkezett görög nacionalista puccs, és az azt követő török intervenció vetett véget, melynek következtében több mint 200 ezer görögnek kellett elhagynia az otthonát a sziget északi szegletéből. Házaikba, földjeikre a török hatóságok több tízezer törököt telepítettek be. Bár az ENSZ a lehető legkeményebben elítélte a török hadsereg akcióját, az intervenciót követően a sziget megosztottsága állandósult. A békefenntartó misszió 1964-ben indult, számos nemzet képviselői vettek és vesznek részt benne, napjainkban is. A két szemben álló ország közötti ütközőövezetben kell a békét fenntartaniuk, az 1974-ben kialakult és rögzített műveleti helyzetnek megfelelően.

A Magyar Honvédség 1993 óta vesz részt az ENSZ közel öt évtizede tartó ciprusi békefenntartó küldetésében. Kezdetben négy magyar megfigyelővel, majd 1995-től katonai alegységgel is bekapcsolódott a tűzszüneti megállapodás fenntartásába, a szemben álló felek szétválasztásába, a szigetország fejlődését garantáló béke megőrzésébe.

Fotó: a szerző felvételei