Irakban is megemlékeztek az elhunytakról

A magyarországi hagyománynak megfelelően egyéni mécsesgyújtást követő elcsendesülés alatt Horváth Kornél százados római katolikus katonalelkész osztotta meg gondolatait.

„A temetők nyugalma egyszerre elgondolkodtat, de ugyanakkor kérdéseket is vet felbennünk: egyszer mi is ide fogunk kerülni. Életünket években, évtizedekben mérjük, de sosem tudhatjuk, hogy mikor jön el számunkra az utolsó nap. Van-e élet a halál után? Ha létezik a túlvilág, akkor hová jutunk? Az itt világító mécses és gyertyák fénye ébresszen reményt bennünk. Ahogy a hagyomány szerint a temetőkben a gyertyák fénye, úgy itt is ezek a gyertyák fényei a feltámadást hirdetik. Arra kérem a gondviselő Istent, hogy fordítsa hálaadásra a fájdalmas a gyászoló szívet. Köszönjük meg Istennek azt,hogy ennyi időt eltölthettünk velük, köszönjük neked mindazt a szépet és jót, amit földi életüksorán egymás számára adhattunk!”

Ezután egy ima elmondásával emlékeztek meg elhunyt szeretteikről: anyákról és apákról, nagyszülőkről, rokonokról, barátokról.