Augusztus 1-től négy hónapon át védik magyar katonák – zömmel az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis állományából – a balti országok légterét. A kecskeméti bázistól több mint ezer kilométerre északra az éghajlati körülmények egészen mások - sőt kifejezetten szélsőségesek – mint odahaza. Hogy mégis pontosan miben más az éghajlat, azt Nagy Roland főhadnagytól és Szekeres Levente hadnagytól, az alakulat meteorológus tisztjeitől kérdeztük.
Miért van szükség saját meteorológiai biztosításra?
Nem túlzás azt állítani, hogy valamennyi közlekedési eszköz közül a légijárművek vannak leginkább kitéve a légköri viszonyok tér- és időbeli alakulásának. Gondoljunk csak bele, hogy a szárazföldi közlekedésben is meghatározó szerepet tölt be az időjárás, de ott elsősorban a földfelszín közvetlen közelében végbemenő időjárási folyamatokra vagyunk kíváncsiak. Természetesen a légi közlekedésben is - főleg a fel-leszállások alkalmával - kiemelt jelentőséggel bír a felszín közeli időjárás minél pontosabb ismerete, ugyanakkor a légkör magasabb tartományaiban uralkodó viszonyokról is precíz információval kell rendelkeznünk ahhoz, hogy adott kiképzési vagy hadműveleti repülési feladat sikeresen végre tudjuk hajtani. A repülésmeteorológia tehát megköveteli a három dimenzióban zajló légköri folyamatok pontos és részletgazdag leírását.
Fontos megjegyezni, hogy minden repülőgéptípus - ezáltal a JAS-39 Gripen - is jól definiált időjárási minimumokkal rendelkezik, legyen szó a meteorológiai elemek (például szél, látástávolság, felhőalap) repülőtéren bekövetkező küszöbértékeiről, vagy nagyobb magasságokban fellépő veszélyes jelenségekről (például erős jegesedés). Repülésmeteorológus szakemberként legfontosabb feladatunk közé tartozik, hogy az említett minimum közeli és repülésre veszélyes jelenségek tényleges vagy várható bekövetkezésére a megfelelő időelőnnyel felhívjuk a figyelmet, szem előtt tartva az élet megóvását és a nagyértékű haditechnikai eszközök védelmét. Ehhez pedig elengedhetetlen a légköri folyamatok állandó - műszeres és vizuális nyomon követése -, valamint azok nagy pontosságú előrejelzése. Mivel a repülési feladatok biztonságos végrehajtását és sikerét jelentős mértékben befolyásolhatja az időjárás, ezért elengedhetetlen a repülések közvetlen meteorológiai támogatása.
Miben más ennek a három országnak az időjárása, mint Magyarországé?
Az időjárás, azaz a légkör pillanatnyi állapota, óráról-órára, napról-napra változik. Ezzel szemben az éghajlat egy terület hosszú távra (általában 30 év) jellemző időjárási viszonyainak összességét jelenti. A balti országoknak pedig nemcsak az időjárása, hanem az éghajlata is eltér Magyarországétól. A Baltikum éghajlatában már az óceáni és a nedves kontinentális hatások dominálnak - tömören megfogalmazva errefelé kissé hűvösebb és csapadékosabb az időjárás. A Balti-tenger közelségéből adódik, hogy jóval több nedvesség éri el a térséget, az évi átlagos csapadékmennyiség Litvániában 700-900 milliméter körül alakul. Összehasonlításképpen, ez az érték Kecskemét tágabb térségében 400-600 milliméter. Érdemes még megemlíteni a földrajzi elhelyezkedést és a domborzatot is. Ezek az országok már jóval északabbra helyezkednek el, és nem veszik körbe magas hegyláncok sem - mint Magyarországot a Kárpátok, így adott légköri elrendeződés esetén itt akadálytalanul tud teret nyerni az Észak, Északkelet felől beáramló sarkvidéki eredetű, hideg levegő. Ezáltal a negatív hőmérsékleti szélsőértékek is alacsonyabbak, mint hazánkban. A gyakran változékony időjáráson és a gyors hőmérséklet-változáson túl jellemzőek az alacsony felhőalapok is, amelyekhez viszont nem minden esetben tartozik rossz látástávolság. Hazánkban e két jelenség általában együttesen fordul elő. Eltérő még a munkánkban, hogy itt figyelemmel kell kísérnünk a tenger hőmérsékletét és a hullámok magasságát is, melyekkel hazánkban földrajzi okokból nem kell foglalkoznunk.
Készülnek-e extrém körülményekre?
Különösen extrém körülményekre nem számítunk. Bár a hónap elején megtapasztaltuk, hogy a 30 Celsius-fokos nyári időt két-három nap alatt a kimondottan hideg (2-4 Celsius-fokos) reggelek követték, néhol már talajmenti fagyok is előfordultak. Az őszi időszakra jellemző ködös időjárási helyzeteket már otthon is bőven megtapasztalhattuk, ezek várhatóan itt is egyre gyakoribbak lesznek a következő időszakban. Tartósan erős, viharos szél esetén a tenger hullámzása akár a négy-hat métert is elérheti - ez pedig kifejezetten veszélyes lehet. Továbbá ebben a térségben a november már meghozhatja az első igazán télies fordulatot is az időjárásban. Könnyen előfordulhat, hogy a hónap második felében már összefüggő hótakarót is megtapasztalhatnak az itt szolgáló katonák. Ugyanakkor eddig meglehetősen kegyes volt hozzánk az időjárás, néhány bonyolult helyzetet leszámítva nem nehezítette a légi rendészeti feladatok ellátását.
Nemzetközi adatokat kapnak-e valahonnan, vagy csak a saját mérőállomásról gyűjtik be?
A repülésmeteorológiai szolgáltatások rendjét a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemzetközi szabványai és ajánlásai szabályozzák. E sztenderdek alapján valamennyi repülőtér meteorológiai csoportja a meteorológiai elemek nagy precizitású, kalibrált műszerekkel mért értékeit és vizuális megfigyeléseit meghatározott időnként (általában fél óránként) összegyűjti és speciális kódsorozatok (METAR, SPECI távirat) formájában továbbítja az úgynevezett nemzetközi adatforgalomba, amely a katonai meteorológiai információs rendszeren keresztül elérhetővé válik számunkra. Ez azt jelenti, hogy minden olyan repülőtérről - amely rendelkezésre bocsátja ezeket a kódsorozatokat – friss meteorológiai információhoz juthatunk. A táviratokból kevésbé ismert, ugyanakkor a repülésmeteorológiában nélkülözhetetlen meteorológiai elemek, mint a felhőalap vagy a futópálya menti látástávolság legfrissebb mérései is kinyerhetők.
A nemzetközi adatforgalomnak köszönhetően nemcsak Siauliai repülőtérről, hanem a tartalék repülőtérként használható valamennyi észt, lett és litván repülőtérről is rendelkezünk az említett mérésekkel és megfigyelésekkel. Természetesen van saját mérőállomásunk is, egy Vaisala TACMET MAWS201M típusú harcászati meteorológiai mérőrendszer, amelyet bár tartalék rendszerként telepítettünk, de gyorsan változó időjárási körülmények esetén döntéstámogató jelleggel nagy hasznát vesszük.
A mérések mellett fontos néhány szót ejtenünk az előrejelzésekről is. A katonai meteorológiai információs rendszernek köszönhetően lehetőségünk van pontbeli, azaz a repülőtereken várható időjárás számszerű előrejelzésére szolgáló kódsorozatok (TAF távirat) feldolgozására, valamint hozzáféréseink vannak úgynevezett szignifikáns repülésmeteorológiai térképek, illetve globális előrejelzési modellek nyers kimeneteinek elemzésére is.
E produktumokat előrejelzői tapasztalatainkkal kibővítve továbbítjuk a fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatok irányába. A nagy mennyiségű meteorológiai információ folyamatos rendelkezésre bocsátásáért köszönettel tartozunk mind az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, mind pedig az MH Geoinformációs Szolgálat, és az MH Légi Műveleti és Irányítási Központ meteorológiai szakállományának, hiszen napról-napra nélkülözhetetlen adatokkal segítik a munkánkat – hozzájárulva a repülési feladatok sikeréhez.
Melyek a legfontosabb napi feladataik?
A legösszetettebb napi feladatunk a fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatok reggeli eligazításának részeként egy repülésmeteorológiai eligazítás megtartása, amely során a szolgálatba lépőket tájékoztatjuk a szolgálati idejük alatt várható időjárási körülményekről. A prezentáció bemutatását az időjárás összetettségétől függően megelőzi egy 50-70 perc időtartamú adatelemzés és feldolgozás, amely során nemcsak Litvánia, hanem a teljes balti légtér aktuális és várható időjárására kitérünk - mind a felszín közelében, mind nagyobb magasságokban, szárazföldön és a tengeren egyaránt. A bemutató során kitüntetett figyelmet szentelünk a repülésre veszélyes időjárási körülmények tér- és időbeli alakulásának hangsúlyozására, valamint javaslatot teszünk időjárási szempontból jó tartalék repülőtér kiválasztására is. A bemutatót követően túlnyomórészt monitoring tevékenységet végzünk, azaz folyamatosan nyomon követjük az időjárás alakulását, valamint a tervezett repülési feladatokhoz további célprognózisokat nyújtunk.
