Találékonyság, rugalmasság és pozitív hozzáállás

Ebben a környezetben működik már 2013 óta az Európai Unió kiképző missziója (European Union Training Mission in Mali - EUTM Mali), 25 európai ország, köztük Magyarország részvételével. Magyarország 20 katonával vesz részt a misszióban, a jelenlegi váltás 2021 májusában érkezett meg az országba.

A korábbi cikkben szó volt a feladatok, kiképzések jellegéről, nehézségeiről, illetve említettük, hogy az elmúlt időszakban a képzések már decentralizáltak, vagyis nem egy központi kiképző bázison, hanem az ország különböző területein, laktanyákban, katonai bázisokon folyik.

A magyar katonáknak a váltást követően nem sok idejük marad akklimatizációra, a törzsbe beosztottak már a második napon beállnak a sorba, a kiképzők, csoportparancsnokok és vezetők pedig folyamatosan, az aktuálisan induló kurzusokkal kerülnek be a kiképzések rendszerébe. A magyar csapat már az első hétvégét sem tölthette együtt, az elmúlt időszakban pedig még több helyszínre „dobták szét” a katonákat.

Végzettség és szaktudás szerint választják be őket egy adott kurzusba. Jelenleg Koulikoroban, Katiban, Ségouban, Gaoban is részt vesznek a helyi erők kiképzésében, amit az aktuális biztonsági helyzet és a száraz évszakra jellemző, igen magas napi átlaghőmérséklet is csak nehezebbé tesz.

A korábban már bevált alapszintű század-kohéziós, logisztikai, szakaszparancsnoki vezetői kurzusok továbbra is folyamatosan indulnak. Ahogy a korábbiaknál már megszokták a kiképzők, jelenleg is a régi technikai felszerelésekre, fegyverekre, illetve a minimális kiképzési anyagokra kell a kurzusokat felépíteni. Éppen ezért elengedhetetlen kelléke a kiképzésnek a találékonyság, a rugalmasság és az a pozitív hozzáállás, amely a hallgatóságnak is motivációt ad a hosszú és forró kiképzési napokon. Szokatlan ez a helyzet mindenki számára. A kiképzőknek a 40-48 Celsius-fokos hőmérsékletet, a kiképzendőknek a hosszú oktatási napokhoz kell hozzászokni.

Az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban meghosszabbította az EUTM megbízatását és ezzel együtt engedélyezte a műveleti területének kiterjesztését mindegyik G5 Sahel országra. Mindez azt jelenti, hogy – figyelembe véve a decentralizált képzések folyamatosságát – nem csodálkozhatunk azon, ha a magyar katonák Koulikoro központból indulva egy-két hónapot Burkina Faso, Niger, Csád vagy Mauritánia laktanyáiban fognak eltölteni.

Emellett már indulnak olyan tiszti, vezetői kurzusok is, melyek emeltebb szintű parancsnoki képzést nyújtanak és a hallgatóság mind az öt ország területéről érkezik. Egyre több tanfolyamon jelennek meg a különböző országok tisztjei, altisztjei, hogy a katonai ismeretek elsajátítása mellett megtapasztalják a közös munkához szükséges kommunikációt is. A Maliból, Burkina Fasoból, Nigerből, Csádból és Mauritániából érkező diákok – bár közel azonos rendfokozattal rendelkeznek – tudásszintje, tapasztalataik, sőt esetenként nyelvi adottságaik is jelentősen különböznek. A korábban említett kiképzési nehézségekkel is számolva egy ilyen kurzus végrehajtása már igencsak mélyvíz mind a tanítványok, mind a kiképzők és a kurzust szervezők részére is. Mélyvíz, melyet nem megúszni kell, hanem katonásan teljesíteni a legjobb tudásuk szerint.