„Északon a malik nagy matekban vannak a tuaregekkel”

Európai kényelmünkből szemlélve, hajlamosak vagyunk a tőlünk több ezer kilométerre zajló valódi konfliktusokra egyszerűen csak legyinteni egyet. Amíg egy népszerű márka új terméke vagy egy szuperhősöket felvonultató film premierje pillanatok alatt végigfut a világon, addig az afrikai kontinensen zajló vallási és etnikai fegyveres összecsapások hírei és következményei nem jutnak át a minket körülvevő médiazajon. Annak ellenére sem, hogy az afrikai kontinensről érkező migrációs nyomás egész Európát komoly kihívások elé állítja.

A Száhel-övezet országai és azon belül a Mali Köztársaság Afrika puskaporos hordója: az iszlám terrorizmus és a fegyveres milíciák folyamatos térnyerése egy gazdaságilag és társadalmilag is instabil helyzetet idéz elő, amely a helyiek szenvedésén túl az Európába irányuló migrációt is táplálja. Ezt a helyzetet felismerve, 2013 óta működik az országban az EUTM Mali misszió. A katonai misszió részeként az EU tanácsadással, kiképzéssel és mentori szerepével kívánja támogatni a Mali fegyveres erőket, hogy hatékonyan működjenek és képesek legyenek garantálni országuk biztonságát és a terület integritását.

A Magyar Honvédség Maliban szolgáló katonái - a főváros, Bamakó mellett - az utóbbi időszakban más kiképzési helyszíneken is megfordulnak. „A többnemzeti misszió parancsnoksága Bamakóban található, közel 200 katona teljesít ott szolgálatot. A mali erők kiképzésében, a fővárostól 70 kilométerre található Koulikoróban közel 800 katona vesz részt. Ebben a két városban állandó a misszió jelenléte. De léteznek olyan decentralizált kiképzési helyszínek is, ahol szintén több hónapon keresztül dolgoznak magyar kiképzők” – ismerteti az EU missziójának területi eloszlását Varga István alezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD), Logisztikai Gazdálkodó Osztályának vezetője. Az alezredes afrikai tartózkodása során összekötőként dolgozott. Feladata volt az információk áramlásának biztosítása, valamint a kapcsolattartás az ENSZ Multidimensional Integrated Stabilization Mission in Mali (MINUSMA) missziójával.

„Korábban az volt a jellemző, hogy a kiképzésünk teljes mértékben centralizált: Koulikoro városába jöttek a mali katonák és ott történt a kiképzésük. Jelenleg, azonban mobilizálva vannak a trénerek és Mali különböző katonai bázisain folyik a kiképzés” – meséli az MHP Logisztikai csoportfőnökségén szolgáló Komlósi Gábor önkéntes műveleti tartalékos őrnagy, aki több decentralizált kiképzési helyszínen is megfordult. Eleinte rajparancsnokok felkészítésében vett részt, majd on-scene commanderként, azaz a kiképzési helyszín megbízott parancsnokaként, több mint 100 emberért felelt.

Szabados István őrmester, az MH 25. Klapka György Lövészdandár Logisztikai Zászlóaljának alárendeltségében található lőszerszállító szakasz rajparancsnokhelyettese Maliban, a logisztikai feladatok ellátásán túl lövészkiképzőként teljesített szolgálatot, de ha a helyzet megkívánta, akkor vezetéstechnikai képzést is tartott. „Az EUTM misszió szerepét a következőképp lehet elképzelni: a mali haderő felkér bennünket, hogy készítsük fel a katonáikat a különböző harcászati vagy éppen logisztikai, támogató feladatok megoldására. Főleg lövész alapkiképzést tartunk nekik, mivel fent északon a malik nagy matekban vannak a tuaregekkel és nem mindig úgy teljesítenek, ahogy azt a vezetőségük elvárja” – írja le a magyar katonák által is vezetett kiképzés lényegét az őrmester.

„A lövészeti képzést 6-8 hetes kurzusokban tartjuk” – ismerteti a részleteket Komlósi Gábor őrnagy. „Az első része az kimondottan az általános alap lőkiképzés: lövészet, harcászat és katonai tereptan. A második részben előbb a kohéziós tréning következik, amelynek során szakasz, illetve század szintjén is összekovácsoljuk őket. Majd a kiképzés végén a speciálisabb helyzetek megoldására is megtörténik felkészítés” – folytatja az őrnagy.

„A kiképzések nagy részét valóban a lövészeti alapkiképzés fedi le” – veszi át a szót Varga István alezredes. „Emellett vannak még technikai képzéseink: híradó- és gépjárműtechnikai is. Olyan helyzet is előfordult, hogy a számítógép használatára, egészségügyi feladatok ellátására készítettük fel a mali haderőt. De az sem ritka, ha a szakaszok összekovácsolódását segítő tanfolyamokat vezetik a kollégák. Széles spektrumú a kinti tevékenységünk” – teszi hozzá az alezredes.

Szabados István őrmester a félreértések elkerülése miatt fontosnak tartja megjegyezni: „a kiképzések során 90százalékban a mali doktrínákból dolgozunk. Nem úgy kell elképzelni, hogy minden nemzet viszi a saját előírásait és azok alapján folyik a mali haderő felkészítése. Meg van határozva, hogy az övékét kell követnünk. Természetesen pár, már bizonyítottan jól működő saját elemet alkalmazhatunk, de a fő irányt ők szabják.”

Jogosan merül fel a kérdés: milyen szintről kiindulva kell, a mali haderőt egy ütőképes hadsereggé kovácsolni? Erre Varga István alezredes adja meg a legleíróbb választ: „Technikailag olyan a felszereltségük, mint ha még mindig a ’70-es években élnénk.”

Nagy problémát jelent a kiképzési segédanyagok biztosítása, ami a mali hadsereg feladata lenne. A vaklőszerrel, a kiképzési fegyverekkel, tájolókkal való ellátás erősen hiányos. Az EU természetesen próbál segíteni, hogy kiképzési segédanyagokat is biztosítson és történnek előre lépések, de általános jelenség, hogy a katonák még a kiképzésen sincsenek megfelelően felszerelve” – érzékelteti a kiképzés további nehézségeit Komlósi Gábor őrnagy.

Ezeket a kiképzés során felmerülő akadályokat tetézik azok a belső konfliktusok és háborúskodások, amelyek több száz évvel ezelőtt Európát is jellemezték. A számunkra már csak a történelemkönyvek lapjairól ismert viszályok a Mali Köztársaságban élők mindennapjait meghatározzák. „Alapvetően van egy meghatározó etnikai konfliktus, amelyben gyakorlatilag a földtartók harcolnak az állattenyésztők ellen” – mutat rá a mali helyzetet jellemző egyik szembenállásra Varga István alezredes. Az iszlám, nomád pásztor fulani népcsoport és a vadászó, földművelő életmódot folytató dogonok között már régóta véres etnikai konfrontáció zajlik. „Jelen van egy vallási konfliktus is, az iszlám és a keresztény közösségek között. Ez főképp az ország középső régiójában jelent problémát. De általános jelenség a magas bűnözési ráta is, valamint a két nagy terrorszervezet a JNIM és az ISGS harca egymás és a nemzetközi erők ellen” – sorolja az ország belső viszályait az alezredes.

„Az ország északi része teljesen sivatagos. A nomád állattartás az, ami még talán működhet. Minden csoport, törzs arra törekszik, hogy a főváros irányában, a Niger mentén foglaljon földeket, mert a folyó táplál: segíti az állattartást és a mezőgazdaságot is” – világít rá az északról délre törő, nomád törzsek miatt kipattanó fegyveres összetűzések földrajzi okaira Szabados István őrmester.

Következő részünkben megtudjuk – többek között - azt is, hogy egy amulett ereje miért nem jelent egyet a biztos fedezékkel, ellenséges tűz esetén. Valamint választ kapunk arra kérdésre is, hogy miben tér el egy mali misszió akár egy afganisztáni vagy épp egy KFOR szerepvállalástól.

(Folytatjuk!)