Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

101 éves a magyar tüzérség

Szöveg: honvedelem.hu |  2014. december 5. 9:30

Konferenciával ünnepelték a magyar tüzérség mint fegyvernem megszületésének 101. évfordulóját Szent Borbála napján, december 4-én, csütörtökön Pécsen. A Honvédelmi Minisztérium, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Baranya Megyei Védelmi Bizottság által közösen szervezett rendezvényen beszédet mondott a Honvéd Vezérkar főnök, illetve előadást tartott mások mellett a múzeum parancsnoka.

A Magyar tüzérek a Nagy Háborúban című konferencián dr. Benkő Tibor vezérezredes kijelentette: a magyar nép rengeteget szenvedett az első világháborúban, és nem hozott megnyugvást annak lezárása sem. „Az első világháborúról beszélünk, meg a gyászról, majd pedig a második világháború kitöréséről és azokról a gyásznapokról, amelyeken a magyar ember, a magyar katona az életét áldozta hazájáért". Ezekben a háborúkban jelent meg a tüzér fegyvernem és vívta ki azt az elismerést, ami miatt a második világégés időszakában csak úgy emlegették, mint a „háború istene".

1595983854

A vezérezredes szavai szerint egy olyan fegyvernemről van szó, amely a szárazföldi erők számára nélkülözhetetlen.

Szólt arról is, hogy a mostani honvédségnek a legnagyobb értéke a katona, és nem szabad lebecsülni őket, hiszen közülük nagyon sokan szolgáltak háborús körülmények között a missziókban. „Ezek a katonafiúk, illetve katonalányok, akik jelenleg is kiküldetésben vannak, a háború viharában dolgoznak, és nagyon jó képességekkel rendelkeznek" – hangsúlyozta.

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a honvedelem.hu-nak elmondta: a konferenciát nem véletlenül időzítették december 4-re, ugyanis ekkor halt meg Szent Borbála, aki a tüzérek védőszentje is. A másik apropója a rendezvénynek a magyar tüzérség megalapításának 101. évfordulója. Kovács Vilmos előadásának címe A Magyar Királyi Honvédség 1920−1945: a témával kapcsolatban azt mondta, hogy e korszak nagyon érdekesnek számít a honi tüzérség történetében, hiszen az első világháború és Trianon után, a fegyvernem virágzásának idején Magyarországnak csak korlátozott lehetőségei voltak.

„Az 1920-as évek elején az egész fegyvernem alapjait kellett letenni, valahogy igazodva a békediktátum feltételeihez" – mondta, hozzáfűzve, hogy hasonlóan érdekes időszak az 1940-es évek, hiszen ekkor nagyon sok új fegyvernem jelent meg a magyar haderőben. „Ezek – mint például a sorozatvető tüzérség, vagy a rohamtüzérség − új harceljárásokat igényeltek" – mondta a parancsnok, aki egyébként maga is tüzér volt.

1595983855

A rendezvényen az előadások szünetében megnyitották a Magyar tüzérség a XX. században című időszaki kiállítást, valamint könyvbemutatót is tartottak.

Fotó: Tóth László

Címkéktüzér