A „halálkatlanban” elhunytakra emlékeztek

Nagy Gábor Tamás mondott megemlékező beszédet csütörtök délelőtt a Kapisztrán téren, a Mária Magdolna-templomtoronynál. „Egy szörnyű korszak áldozataira emlékezünk, akik hét évtizede itt, a halálkatlanban veszítették életüket. Emlékezzünk anélkül, hogy különbséget tennénk közöttük nemzeti hovatartozásuk alapján" − fogalmazott a fővárosi I. kerület polgármestere. Mint mondta, morális kötelességünk rájuk emlékezni és emlékeztetni, mert a bűnt nem tetézhetjük feledéssel: ha így tennénk, elárulnánk az áldozatokat és a harctereken, a terrorbombázásokban, az ország megszálló felszabadítása során elesetteket, a háború miatt meg nem született csecsemőket és azokat, akik háborús jóvátétel áldozatai lettek. „Mind emberek voltak, rendi és rangi hovatartozás nélkül" − szögezte le Nagy Gábor Tamás, miután felidézte a budapesti ostrom szörnyű napjait.

Az ostrom a második világháború legkegyetlenebb csatái közé tartozott: a főváros területén akkor álló, mintegy 39 600 épületből 1500 teljesen megsemmisült, 9100 súlyosan megsérült, 18 600 pedig sérült. A hadmozdulatok, bombázások legsúlyosabban a Várhegy környékét érintették, az itt álló mintegy 6500 lakásból mindössze 1400 maradt meg épen. A civil áldozatok száma 76 ezerre tehető: ebből a zsidóság vesztesége körülbelül 15 ezer fő volt, 7000 embert pedig kivégeztek. A nyilasok, illetve a szovjetek egyaránt mintegy 50-50 ezer embert hurcoltak el. Maga a szovjet hadsereg is a fővárosi, illetve az ezekkel összefüggő hadműveletek során szenvedte el magyarországi veszteségeinek nagy részét: 80 ezren meghaltak és 240 ezren megsebesültek.

Az áldozatok emlékére Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke mondott imát. A Honvédelmi Minisztérium nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár helyezett el koszorút.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária