A honvédeken is múlt, hogy a háború tobzódása véget érhetett

Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2016. február 12. 16:10

„A magyar katonáknak is köszönhető, hogy 1945. február 13-án véget érhetett a második világháború tobzódása a fővárosban” – jelentette ki Baráth Ernő ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár megbízott parancsnoka február 12-én, pénteken a Vérmezőn, a Budai Önkéntes Ezred megalakulásának évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Galéria

1599151703

1599151704

1599151705

1599151706

Az ezred emlékművénél tartott megemlékezésen a parancsnok elmondta: a Vérmező olyan bátor emberek mártíromságának történelmi színtere a XVIII. századtól kezdve, akik meg merték tenni az első lépést a függetlenség felé. „Ezt a nagy és bátor lépést tették meg 1945 januárjának és februárjának hideg hónapjaiban a később Budai Önkéntes Ezredként híressé vált alakulatok" – tette hozzá.

Felidézte, hogy a szovjetek február 12-én Budai Önkéntes Ezred néven több, kisebb-nagyobb szövetséges magyar alakulatot önállósítottak, így összesen mintegy 2500 magyar katona harcolt Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt a németek ellen. „Mert nekik volt lehetőségük és volt bátorságuk hozzá" – hangsúlyozta a parancsnok, azzal együtt, hogy a honvédelmi tárca ugyanakkor nem tesz különbséget a magyar katonaáldozatok között, ezért évek óta azokról is megemlékeznek, akik a németek oldalán maradtak.

Szólt arról is, hogy a budapesti épületek közül a 71 évnél régebbi és még mindig épségben állók megmaradása a magyar honvédek döntésének is köszönhető. Ha Hitler parancsán múlik, akkor a főváros Varsó sorsára jut, amelyet a németek bosszúból a földdel tettek egyenlővé. „Rajtunk, magyarokon és elődeinken, a magyar honvédeken is múlott, hogy a háború tobzódása 1945. február 13-án, Budapesten véget ért" – mondta.

A rendezvény végén elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait a Vérmezőn álló emlékműnél.