Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Apokalipszis 71 évvel ezelőtt

Szöveg: Révész Béla |  2016. február 12. 15:07

„Budapest ostromának utolsó, apokaliptikus felvonása volt az 1945. február 11-ről 12-re virradó éjszaka” – mondta dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes a Kapisztrán téren azon az ünnepségen, amelyet a fővárosi harcokban elesett katonák és polgári áldozatok emlékére rendeztek február 12-én, pénteken.

A Honvédelmi Minisztérium, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint az I. kerület Budavári Önkormányzat szervezésében tartott eseményt a Magdolna-torony tövében tartották, annál az épületnél, amely – dr. Orosz Zoltán szavai szerint − romjaiban is hatalmas felkiáltójelként emlékezteti a Várba érkezőket a Budapestért vívott második világháborús harcokra, az elesettekre és áldozatokra.

1596008729

Az altábornagy beszédében felidézte: 1944 késő őszére a magyar főváros a második világháború egymással szemben álló hatalmainak véres játszóterévé vált. November elején kezdődött meg a több mint száz napig tartó harc Budapestért, amely körül 1944 karácsonyára zárult be a szovjet ostromgyűrű. A Várért tovább folyt a küzdelem, mintegy ötven napon keresztül tartott a kegyetlen ostrom. „A fővárosban rekedt lakosság szenvedése, az épületek pusztulása csak a legborzalmasabb városostromok helyszíneivel vethető össze. A harcok 38 ezer polgári személy életét követelték, a főváros romokban hevert, épületeinek csupán negyede maradt épen. A legnagyobb pusztítást a budai Vár és környéke, az I. kerület szenvedte el. Itt a közel 800 épületből mindössze négy maradt sértetlen" – mondta a Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, hozzátéve: ez a helyszín volt szemtanúja a harcok drámai végkifejletének is. „Az élelmet feléltük, az utolsó töltény a csőben. A kapituláció vagy a védők harc nélküli lemészárlása közül lehet választani" – idézte Orosz Zoltán a védők utolsó rádióüzenetét, amely a kitörést jelentette be.

1596008729

A végeredményt ismerjük: a Várból kivezető utcák, a Széna tér és a Széll Kálmán tér percek alatt a legborzalmasabb mészárlás helyszíneivé váltak. A kitörés több tízezer katonája közül csak néhány száz jutott át az ostromgyűrűn.

„Igazi apokalipszisről beszélhetünk Budapest ostroma kapcsán, melynek áldozataira, a civilekre, katonákra egyaránt emlékeznünk kell. Ehhez azonban szükséges a múlt minél pontosabb megismerése. A számtalan fennmaradt visszaemlékezés és ostromnapló ellenére még mindig akadnak fehér foltok, megismerésre váró részletek. Elismerés illeti mindazok munkáját, akik az igazság feltárásán, ezáltal a méltó megemlékezés lehetőségének megteremtésén évek, évtizedek óta munkálkodnak, hiszen tartozunk hősi halottainknak, elődeinknek azzal, hogy a valóság fényében emlékezzünk rájuk ezen az évfordulón" – fejezte be beszédét az altábornagy.

1596008729

A Magdolna-toronynál elhelyezett emléktáblánál koszorút helyezett el többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseletében Csallóközi Zoltán főtanácsadó és Jenik Péter kabinetfőnök, a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar nevében dr. Orosz Zoltán altábornagy, valamint Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos, Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság törzsfőnöke, Barát Ernő ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár megbízott parancsnoka és dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka.

A megemlékezés a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán elhelyezett emléktáblánál fejeződött be. Az ünnepségen Berta Tibor ezredes, a HM Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke mondott kegyeleti imát a hősi halált halt katonákért és az ártatlan civil áldozatokért.

1596008730

Fotó: Dévényi Veronika