A honvédség legfontosabb erőforrása a katona

A dokumentumot a Honvédelmi Minisztérium vezetője, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Breuer László a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének vezető titkára, Mészáros Géza, a Honvédszakszervezet elnöke és Sipos Géza, a Bajtársi Egyesületek Országos Egyesületének elnöke látta el kézjegyével.

A megállapodás értelmében a honvédelmi tárca január 1-jétől havi kereset kiegészítést biztosít a teljes személyi állománynak. A hivatásos és szerződéses állományú, valamint az önkéntes tartalékos katonák, a köztisztviselők és a katonai tanintézetek hallgatói számára az egyes illetményeket a költségvetési törvényben meghatározott köztisztviselői illetményalapot meghaladó mértékben állapítják meg.

Mindemellett a közalkalmazottai számára a minisztérium továbbra is garantálja a törvényben rögzített bérminimumokat, illetve részükre – az előző évek gyakorlatához igazodva – kereset kiegészítést biztosít.

A megállapodásban a minisztérium azt is vállalta, hogy a készétel vásárlására jogosító élelmiszer utalványt továbbra is hatezer forint értékben biztosítja, az önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás mértékét négyezer forintra, az iskolakezdési támogatásét pedig 21.450 forintra emeli, míg a nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulások mértékét a 2008-as évi szinten hagyja.

Az értékelő és feladatszabó értekezlet előtti tájékoztatójában Szekeres Imre elmondta: az idei értekezlet nemcsak azért különleges, mert egy vidéki helyőrségben rendezik meg, hanem azért is, mert a Magyar Köztársaság kormánya a közelmúltban fogalmazta meg a nemzeti katonai stratégiát, amilyen dokumentummal a rendszerváltás óta nem rendelkezett a magyar állam és a Magyar Honvédség. Ez a stratégiai hosszú évekre meghatározza Magyar Honvédség, illetve más fegyveres testületek feladatait, teendőit és a velük kapcsolatos munkálatokat. A katonai stratégiát egyébként a honvedelem.hu-n is megtalálhatják, letölthetik az érdeklődők.

A honvédelmi miniszter kijelentette: a nemzeti katonai stratégia egy társadalmi vitában alakult ki. Civilek és katonák közös munkájának eredménye. A stratégia első tervezetét a tárca nyilvánosságra hozta, s honlapján vitára bocsátotta. A vitában 5475 hozzászólás érkezett, amelyeknek egy részét érvényesítették a stratégia kidolgozásakor.

– Fontosnak tartom, hogy mielőtt a kormány megvitatta és elfogadta volna a stratégiát, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, valamint külügyi bizottsága is megvitatta a tervezetet. Az ott elhangzott javaslatokat szintén beépítettük a dokumentumba, a kormány így tudta elfogadni a valóban nemzeti konszenzuson alapuló katonai stratégiát – emelte ki Szekeres Imre, majd részletesen szólt arról, hogy mit tartalmaz a nemzeti katonai stratégia.

Kiemelte: tartalmazza azokat a katonai feladatokat, amelyek Magyarország külső-, és belső biztonságában megteremtéséhez szükségesek. Nem csupán a Magyar Honvédség feladatait, hanem az állam valamennyi, a honvédelemben részt vevő szervének feladatait. Tartalmazza a békétől eltérő és a békében végrehajtandó feladatokat is. Azokat a kihívásokat veszi számba, amelyre válaszul a katonai erőt valamilyen formában alkalmazni kell.

– A nemzeti katonai stratégia abból indul ki, hogy a Magyar Köztársaságot belátható időn belül hagyományos, katonai fenyegetés nem veszélyezteti – mondta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: vannak azonban más veszélyek és kockázatok, amelyek túlmutatnak a hagyományos felfogáson. Ilyen veszély lehet a migráció, a gazdasági elszegényedés, az energetikai függőség kialakulásának problémái, amelyre megfelelő választ nyújt a nemzeti katonai stratégia.

A stratégia másik kiindulópontja az volt, hogy a honvédelem nemzeti ügy – mutatott rá Szekeres Imre. Elmondta: a Magyar Köztársaság területi sérthetetlenségének alapja az önerő, vagyis maga a Magyar Honvédség és a szövetségesi rendszer. Ez a két pillér meghatározza a Magyar Honvédség egész feladatrendszerét. Hiszen ebből származtathatók azok a feladatok, amelyeket végre kell hajtani.

– Tudatában vagyunk annak, hogy egy szövetségesi rendszer részeként nem csupán önmagunk biztonságának garantálása a feladatunk, hanem részünk és szerepünk van abban, hogy a NATO és a EU saját biztonságát maradéktalanul garantálja – emelte ki Szekeres Imre.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a Magyar Honvédség alaprendeltetése a Magyar Köztársaság fegyveres védelme. Ezen túl azonban a Magyar Honvédség kész és képes más feladatok ellátására is. Olyan biztonsági kockázatokkal való szembenézésre, amelyek a terrorizmusból fakadnak. Olyan feladatok
megoldására, amelyek a katonai és a civil együttműködés keretében nagyobb biztonságot adnak Magyarországnak.

– Szilárd meggyőződésem, hogy a Magyar Honvédség legértékesebb erőforrása a magyar katona. Õk maradéktalanul eleget tesznek feladataiknak. Nekünk az a kötelességünk, hogy ezekhez a feltételeket biztosítsuk – emelte ki Szekeres Imre, hozzátéve: a kormány jelentős és fontos döntést hozott, amikor vállalta, hogy 2013-ig a védelmi költségvetési támogatásokat növelni fogja.

Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke elmondta: a Magyar Honvédség előtt álló feladatokat a nemzeti katonai stratégia fogalmazza meg. Kiemelte: a Magyar Honvédséggel szemben támasztott elvárások és követelmények magasak, azokat csak az ország valamennyi erőforrására építve lehet és kell teljesíteni.

– A Magyar Honvédség a rendelkezésre álló technikai eszközökkel a katonai szervezetek képességeivel, kiképzett állományával arra törekszik, hogy megbízható pillére legyen az ország biztonságát garantáló védelmi struktúrának – mondta Tömböl László, hozzátéve: mindehhez nagyon sok feltétel teljesítésére van szükség. Elsősorban szükség van a társadalom bizalmára és támogatására, valamint a Magyar Honvédséggel szemben támasztott követelmények és elvárások minél pontosabb megfogalmazására. Illetve elengedhetetlen, hogy az ország védelmében a honvédséggel együttműködő szervezetek helyét, szerepét és feladatait megértsék.

– A rendszerváltozás óta eltelt két évtizedben, a prioritások gyakori megváltozásának következményeként, észrevétlenül is háttérbe szorultak egyes alapvető feladatok. Ez kihatott, mind a haderő szervezetére, mind pedig a kiképzési rendszerére, illetve a fejlesztési prioritásainak meghatározására. Ezek az elvárások mára egyértelművé váltak. A nemzeti katonai stratégiában egységes értelmezést nyert a jövő haderőképe – mondta a vezérkari főnök.

Tömböl tábornok hozzátette: a nemzeti katonai stratégia megfelelő kereteket ad egy alkalmazható, gazdaságosan fenntartható, a szükség esetén teljes harci potenciáljára feltölthető haderő építésére.

– A Honvédség békeszervezete feladatorientált. Ez azt jelenti, hogy békelétszámával elsődlegesen a békeidőben jelentkező feladatokhoz igazodik. A honvédség eleget tesz a határokon belüli, békeidei elvárásoknak. Szövetségi együttműködés keretében védi az ország légterének szuverenitását, oltalmazási feladatokat lát el. Ott van a katasztrófák megelőzésénél, a következmények felszámolásánál. Segít a lakosságnak, jelen van a társadalmi rendezvényeken. Emellett jelentős szerepet vállal nemzetközi téren is – fogalmazott Tömböl László mérnök vezérezredes.

Fotó: Dévényi Vera