A hősök emlékének ápolása a felnövekvő nemzedékek kötelessége

Kiskunlacházán május 29-én, vasárnap a helyi református templomban emlékeztek meg a két világháború áldozatairól.

A hősök napi istentiszteleten Takaró András esperes igehirdetésében fejet hajtott a hazáért, a nemzetért életüket áldozók hősiessége előtt, a felnövekvő nemzedék kötelességévé tette az emlékük ápolását.

Példaértékűnek nevezte azt az összefogást, amelynek köszönhetően Kiskunlacháza és a szomszédos település, Pereg lakói felújították az elesett katonák tiszteletére állított emlékműveket.

Az Istentisztelet után dr. Simicskó István és Pánczél Károly mindkét községben, Kiskunlacházán és Peregen is megkoszorúzták a hősi halált halt katonák neveit megörökítő márványtáblákat.

„Emlékezni jöttünk, tartozunk ezzel szüleinknek, nagyszüleinknek, és gyermekeinknek. Hőseink példája bizonyítja, ha összefogunk ebben a hazában, a nehézségeken könnyebben tudtunk túljutni. Sokak szerint a történelmi helyzet alkotja meg a kiemelkedő személyiségeket, ezzel könnyen meg is magyarázhatnánk, hogy miként lesz valakiből hős. Ez az állítás viszont csak félig igaz, mert megfeledkezik a családi háttérről, a szülőkről, akik gyermeküket igaz emberré nevelték, olyanná, aki az életét is képes volt feláldozni a hazájáért, a nemzetéért. A hősök azokból lesznek, akik az igazak útját járják, de nem csak a maguk igazukért harcolnak, hanem az örök érvényű igazságért, a szeretetért és a jóságért. Az „Élet könyvébe" így kerül be a nevük. Hajtsunk fejet azok előtt, akik az életüket adták a nemzetért, az ismert és a névtelen hősök emléke előtt, és köszönjük meg azok munkáját, akik az elesettek emlékeit ápolják!" – emlékezett a hősökre az államtitkár.

Simicskó István egy NATO-konferenciát mondott le azért, hogy barátja, Pánczél Károly meghívására részt vehessen a kiskunlacházi megemlékezésen. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a honvedelem.hu-nak elárulta: nagyon kellett vigyáznia arra, hogy ne remegjen meg a hangja, amikor a névtelen hősökről beszélt, mert nagyapái megjárták a doni poklot. Hazajöttek ugyan, de a hátralévő életükre rányomta a bélyegét a világháború borzalma, az átélt szörnyűségek tönkre tették az egészségüket, mindketten viszonylag fiatalon haltak meg.

(További képekért kattintson galériánkra!)

Fotó: Dévényi Veronika