Akkor is győzött a forradalom, ha eltiporták

A rendezvényen – amelyen elismeréseket adtak át a társadalmi szervezetek által felterjesztett polgári személyeknek és nyugállományú katonáknak – a vezérőrnagy rámutatott: a második világháborút követő korszakváltás, a diktatúra, súlyos veszteséget okozott a magyar népnek. „A béke, a szabadság és a szolidaritás eszméit, amelyen az ország újjáépítése nyugodott felváltotta a gyanú mindenkit körbeölelő árnyéka és az igazságtalanság okozta erőszak" – fűzte hozzá.

Kun Szabó István felidézte: házkutatások, megfélemlítések, éjszakai kihallgatások, kitelepítések voltak, és katonatisztek, főjegyzők, arisztokraták, gyárosok és kereskedők, apácák, szerzetesek és a koncentrációs táborok poklából megmenekült emberek, mind együtt szenvedtek az elviselhetetlen, embertelen körülmények között. „Az ország börtönné vált, de a nemzet még élt. Úgy élt, hogy az emberi élet és az erkölcsi értékek helyett az önkény cselekedete döntött sorsukról" – hangsúlyozta a vezérőrnagy.

Kun Szabó István szólt arról is, hogy az 1956-os forradalmat, amely egy „messzesugárzó" eseménye a magyar történelemnek, ugyan eltiporták, de visszavonhatatlanul megtörtént. A szabadság iránti leküzdhetetlen vágy akkor is győzött, ha azt a megtorlás követte – mondta, hozzátéve: büszkén mondhatjuk, a mi forradalmunk óriási hatással volt Európa történelmére.

A rendezvényen mások mellett jelen volt Boross Péter, egykori miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Gyenes Judit, a néhai Maléter Pál vezérezredes özvegye, Szegő László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal honvédelmi főosztályvezetője, valamint Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvéd Vezérkar személyzeti csoportfőnökség csoportfőnöke.

Fotó: Dévényi Veronika