Az építész, aki otthonokat teremtett

A kiállítás, amely a Metró Art Galériával együttműködve jött létre, számos tablón keresztül mutatta be Ybl munkásságát, melyet mind a magyar építésztársadalomban, mind a Monarchiáéban feltétlen tisztelet és elismerés övezett. A tablók mellett a Széchenyi István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar építőmérnök hallgatóinak makettjei mutatták be három dimenzióban a mester híres munkáit.

A kiállítást Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke nyitotta meg, aki ünnepi beszédében méltatta az építész munkásságát. Elmondta, amellett, hogy az Ybl által tervezett épületek harmóniát árasztanak, otthonokat is teremtenek. A mai napig otthont adnak a közéletnek és a művészeteknek, mint az Operaház vagy a Régi Képviselőház, szakrális épületei égi otthont teremtenek, bérházai otthont adnak a jobb élet reményében vidékről a fővárosba költözőknek, palotái pedig az arisztokráciának, mint a Dégenfeld-Schomburg-palota, vagy a Széchenyi-palota.

Ybl Miklós 1814-ben született Székesfehérváron, kereskedőcsaládban. Tanulmányait a híres Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte, dolgozott Pollack Mihály, majd Koch Henrik építész irodájában, tanult a Bajor Királyi Művészeti Akadémián is, végül Itáliában tett tanulmányutat. Karrierje 1845-ben kapott szárnyra, mikor megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Ezután Széchenyi István is Yblt kérte fel hogy cenki birtokára templomot tervezzen, majd egyre-másra kapta a felkéréseket, többek között a Múzeum körúti átjáróház, és a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda megtervezésére. A korai munkáira jellemző romantikus stílust felváltotta a neoreneszánsz, ekkoriban építette fel a mai Bródy Sándor utcában a Képviselőházat, mely ma az Olasz Kultúrintézetnek ad otthont. A néhány hónap leforgása alatt elkészült épületnek köszönhetően Ybl elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, amelyet sokan korszakalkotónak neveztek. Leghíresebb művének az Operaház neoreneszánsz épületét tartjuk.

Fotó: Tóth László