Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Azt tették, amit megkövetelt a haza”

Szöveg: Zilahy Tamás |  2012. április 5. 8:15

Az 1849-es sikeres tavaszi hadjáratból erőt meríthetünk mai küzdelmünkhöz is – fogalmazott dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára április 4-én, Nagykátán, a Szabadság téren megrendezett ünnepségen. Dr. Szarka Gábor kabinetfőnök a tápióbicskei fahídnál mondott beszédében emlékeztetett: az akkori honvédsereg nem egészen egy év alatt legyőzte a világ egyik legjobb hadseregét.

A 163 évvel ezelőtti dicsőséges tápióbicskei csatára emlékeztek április 4-én Nagykátán és az egykori ütközet helyszínén. A volt Keglevich-kastélynál, a nagykátai polgármesteri hivatal előtt a kora délutáni órákban ünnepélyesen fogadták a Jászberényből érkezett 65. Jászkun Honvéd Zászlóaljat. 1849 tavaszán ebben az épületben szállt meg Kossuth Lajos és Görgey Artúr tábornok is.

A hivatal falán lévő Kossuth-emléktáblánál koszorút helyezett el többek között dr. Simicskó István, aki ezt követően a város főterén, a Szabadság téren mondott ünnepi beszédet. „Fontos emlékeznünk azokra az időkre, amelyekre büszkék lehetünk. Az 1849-es sikeres tavaszi hadjáratból erőt meríthetünk mai küzdelmünkhöz is" – hangsúlyozta.

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szólt a forradalom és szabadságharc építő-alkotó hazafiságáról és hazaszeretetéről, arról a példamutató hősiességről, amelyet elődeink tanúsítottak másfél éves harcuk során.

„Mit üzen 1848–49? Mi volt a legfontosabb ebben a harcban? A nemzet összefogása, egysége. A közös célért, a szabadságért, a függetlenségért való küzdelem hozta össze a nemzetet. Sok ütközet, köztük a tápióbicskei csata sorsát is olyan katonák, szabadságharcosok döntötték el, akik nem kérdezték, hogy mi a feladat, merre van az előre, hanem azt tették, amit megkövetelt a haza" – fogalmazott Simicskó István.

A 163 évvel ezelőtti csatára délután Tápióbicskén emlékeztek. A honvédszobornál megtartott ünnepségen részt vett – többek között – dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, valamint dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke.

Az emlékmű megkoszorúzása után a híres fahídon mondott ünnepi beszédében a vidékfejlesztési miniszter utalt rá, hogy ezen a napon megelevenedik a történelem, s nemcsak a csata több száz résztvevője, de az érdeklődők ezrei is átélhetik az 1849-ben történteket.

Ezt erősítette meg beszédében Szarka Gábor is. A Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke kiemelte: „Emlékezni jöttünk 1848–49-re. Emlékezni arra a honvédseregre, amely nem egészen egy év leforgása alatt legyőzte a világ egyik legjobb hadseregét."

Szarka Gábor szerint „a kérdés az volt, hogy képes-e a lelkes nemzetőrökből álló csapat igazi honvédsereggé válni?" Sikerült, és ez a nap nagyon fontos állomása lett honvédségünk útjának. Igaz, hogy ez „vérbe és emberéletekbe került", de azóta van mire emlékeznünk, és „azóta tudjuk, mi a fontos és mi nem" – hangzott el.

A kabinetfőnök emlékeztetett arra, hogy ma is vannak honvédek, akik maradéktalanul teljesítik kötelességüket, határainkon belül és azokon túl is. Szólt a missziókban szolgáló, a katasztrófavédelemben helytálló katonákról, a tűzszerészekről, akik nap mint nap életüket kockáztatják biztonságunk érdekében.

Szarka Gábor elismerően szólt a hagyományőrzőkről is, akiknek megköszönte, hogy napjainkban is e fontos ügyet szolgálják.

Szakadatlan ágyúdörgés, robbantások, lónyerítések, felcsapó láng- és füstoszlopok adták a csatazajt abban a majdnem másfél órás ütközetben, amelyen a hagyományőrzők – huszárok, tüzérek, gyalogosok –, a 24. Tavaszi Emlékhadjárat résztvevői játszották újra a szabadságharc egyik legdicsőségesebb csatáját.

Leszállt az este, mire az ütközetben megfáradt emberek és lovak porosan, sárosan végre megpihenhettek. De csak azért, hogy másnap folytathassák az emlékhadjáratot…

 Fotó: Dévényi Veronika, Tóth László

 (További képeinkért kattintson galériánkra!)