„Bármilyen nehéz, amit meg kell tennünk, nem vagyunk egyedül”

Hende Csaba felidézte: a honvéd elnevezés a magyar történelem egyik nagyszerű pillanatában született. 1848-ban, amikor a nemzet megszületett, „a szabadságban egy testté forrt", az újonnan megszülető katonaság felesküdött a rend, a haza és a szabadság oltalmára, a magyar nemzet szolgálatára, az ország határainak biztosítására, minden polgár javainak és életének oltalmazására, illetve minden közös jog védelmére, amelyet a forradalom és szabadságharc a zászlajára írt.

„A honvédelem napja arra emlékeztet, hogy a néhány hónap alatt felállított honvédsereg – háta mögött a szintén a semmiből létrejött magyar hadiiparral – a benne szolgálók lelkesedése, hozzáértése révén képes volt a világ akkori egyik legjobb hadserege fölé kerekedni, és kitűzni a piros-fehér-zöld zászlót Buda vára fölé. 1849. május 21. hajnalán a magyar fiúk nem törődtek az ellenség dühös, kétségbeesett tüzelésével, halált megvető bátorsággal betörtek a Várba, és sem a védők kitartása, sem az ágyúk tüze nem riasztotta vissza őket: csak az a cél lebegett a szemük előtt, hogy visszavegyék azt, ami a nemzeté" – emlékezett vissza a dicsőséges győzelemre a tárcavezető. Ma az ismert és ismeretlen hősök teljesítményére és áldozatára emlékezünk, akik megmutatták, hogyan kell szeretni, szolgálni a hazát, és elkötelezetten dolgozni a sikerért. A szabadságharcot ugyan nem nyerhették meg, de ahogy a piros-fehér-zöld színek alatt szolgáltak, egy egész nemzet számára tette értékessé mindazt, amit ez a zászló jelentett: a szabadságot, az összetartozást. A ‘48-as honvédek példáján fellelkesülve szolgálták végig honvédeink a két világháborút, majd az 1956-os forradalmat és szabadságharcot is: helytállásuk minden magyar katona számára mintául szolgál örök időkre.

Hende Csaba kiemelte: a honvédséget alapítása óta a benne szolgálók tették naggyá. Azok, akik tartalommal töltik meg a szabályzatokat, akik vezetnek és végrehajtják a parancsot, és nem keresnek kibúvókat, hanem vállalják a szolgálatot. Honvéd az a katona, aki a magyar nemzetért szolgál; katona, aki békében és éles helyzetben egyaránt mindennap teljesíti feladatát, megőrzi, amit rábíztak, kis és nagy dolgokban egyaránt hűséges, érzi a bajtársi kötelesség fontosságát. Ennek megfelelően gondoskodik azokról, akiket rábíztak, elöljáróinak készséggel és jó lélekkel engedelmeskedik a szent cél, a nemzet és a haza védelme érdekében. „Köszönöm nektek, hogy ezt az utat járjátok, hogy elkötelezetten szolgáltok, és ezért most példaként állítalak titeket mindenki elé" − mondta a miniszter. Hende Csaba megköszönte a honvédelem rendszerében, a haza védelmében szolgáló civilek erőfeszítéseit is, akik megértették és megérezték e nagyszerű küldetés jelentőségét, és elkötelezték magukat az ügy szolgálata mellett.

Az utóbbi napok áradásainak elhárítása végül nem igényelte a haderő közreműködését, de a miniszter felhívta a figyelmet: ismét figyelmeztettek, hogy minden időben készen kell állni mindenre. Hende Csaba a következő időszak feladatai közül a V4-es harccsoportban való méltó részvételt emelte ki, és megemlítette: a kormány a Gripen-képesség továbbfejlesztéséről is döntött. Ennek értelmében közel 3 milliárd forintot fordíthatunk a tárca költségvetésén felül arra, hogy a repülőgépek a földi célok elleni csapásmérésre is alkalmassá váljanak.
A honvédelmi miniszter azt mondta: az ünnepnapok jó alkalmat jelentenek ahhoz, hogy tudatosítsuk, bármilyen nehéz is, amit meg kell tennünk, nem vagyunk egyedül. „Nagyszerű emberekkel, kitűnő bajtársakkal együtt teljesítjük küldetésünket, amely nem fogy el, amíg él a nemzet, és amíg meg kell védeni a szabadságot. Legyünk méltók az előttünk járókhoz, egymáshoz és küldetésünkhöz, a nemzet szolgálatához" − zárta beszédét Hende Csaba.

Az ünnepségen ezt követően elismeréseket adtak át a magyar honvédelem napja alkalmából.

Fotó: Rácz Tünde