BTR-ek a Tiszában

Nem mindennapi látvány, amikor az elsősorban szárazföldi közlekedésre tervezett hatalmas, nyolckerekű, páncélozott BTR-ek belecsobbannak a Tiszába. Legutóbb négy évvel ezelőtt, a Bevetési Irány 2009 elnevezésű gyakorlaton láthattak ilyen gyakorlatot a szerencsések.

A harcjárművek ezen képességét ekkor élesztették újra − tudtuk meg a szentesi Tisza-parton Farkas Csaba zászlóstól, a Bercsényi Miklós Lövészzászlóalj technikusától. Mint mondta: mivel hazánk több folyóval is rendelkezik, és egy konfliktus esetén általában a hidak az első számú célpontok, ezért ezek a járművek kiválóan alkalmasak arra, hogy szükség esetén úgynevezett erőszakos vízi átkelést hajtsanak végre.

Az ilyen gyakorlatra való felkészülésnek több része van. A személyi feltételek között szerepel, hogy a harcjármű vezetője tudjon úszni, amelyet egy medencében ellenőriznek. A másik fontos mozzanat a harcjárművek ellenőrzése és karbantartása, ennek során légmentesítik a járműveket – ami nemcsak a vízszivárgás elkerülése érdekében fontos, hanem a környezetkárosítás megelőzése miatt is. Ezt követi az úgynevezett „száraz begyakorlás", vagyis a technikai eszközök mentése, vontatása a szárazföldön.

Mindezek sikeres végrehajtását követően a Bercsényi-zászlóaljnál június utolsó hetében lezajlott a merítési próba. A cél az volt, hogy a kezelőszemélyzet is megfelelő rutinnal rendelkezzen ilyen típusú feladatok végrehajtásánál – tette hozzá Farkas zászlós.

Ezután következett a vezetési gyakorlat, ahol a harcjárművek vezetői kis sebességgel, kötelékben hajtottak bele a Tiszába, úgy, hogy közben figyelniük kellett, a hullámok ne csapjanak át a BTR hullámtörő lemezén, majd az oldalirányú sodrással megküzdve a túlpart felé manővereztek.

Jelenleg pedig tart az „éles" végrehajtás − mondta a zászlós. A vízbe érés után a hatalmas monstrumok− hivatalos megnevezéssel úszóképes harcjárművek − beindították hajócsavarjaikat. A járművezetők rutinjától függően hosszabb-rövidebb ideig küzdöttek a folyó erejével. Aztán, a sikeres végrehajtást követően, következő feladatként a harcjárművek mentését gyakorolták. A biztosításban a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred  PTSZ-M típusú, lánctalpas kétéltűi vettek részt. 

Megtudtuk: nem véletlen, hogy a mostani vontatásnál nem az általában alkalmazott sodronykötelet használják. Ha ugyanis menet közben mégiscsak szivárogna a víz a BTR-be, a kenderkötelet azonnal el lehet vágni…

Szerencsére eddig semmiféle technikai meghibásodás nem történt.

Fotó: Tóth László és Nagy-Mányok Ildikó