Gidófalvy Lajos ezredesre emlékeztek

„Gidófalvy Lajos nevezetes napon, a 20. század első napján, 1901. január 1-jén született Erdélyben, Bögöz községben" − fogalmazott beszédében Bősze József nyugállományú alezredes, a Gidófalvy-emlékbizottság elnöke, aki ezután röviden megemlékezett Gidófalvy Lajos életútjáról. Megtudtuk, hogy a főhadnagyot mindig is vonzotta a katonai pálya, így az adódó lehetőséget kihasználva jelentkezett a Magyar Királyi Honvédség kötelékébe, ahol 1927 és 1932 között önkéntesként szolgált. Leszerelés után családot alapított, majd 1938-ban behívták tartalékos tiszti tanfolyamra, melynek elvégzése után zászlósi rendfokozatba léptették elő. Részt vett a felvidéki és erdélyi bevonulásban, melyről emlékérmei tanúskodtak. Közben hivatásos tiszti állományba került, majd a honvédségben teljesített szolgálata miatt főhadnagyi rendfokozattal kinevezték Angyalföld leventekiképző parancsnokává. Mikor 1944. szeptember 26-án a magyar kormány felállította a nemzetőrséget, Angyalföld fiataljaiból megalakította a XIII. kerületi Nemzetőr Századot, ami később Kisegítő Honvéd Karhatalmi Zászlóaljjá szerveződött.

„Olyan fegyveres csoportokat szervezett, amelyek megvédték nemzeti javainkat, megakadályozták egyes angyalföldi gyárak leszerelését, katonái őrizték meg a jövő számára a Ferdinánd hidat, a Rákosrendező pályaudvart, a mai Dózsa György úti vasúti felüljárót" – sorolta az emlékbizottság elnöke. Hozzátette: Gidófalvy Lajos és katonái látták el az akkor életet jelentő igazolványokkal a rászorulókat, élelmezték a csillagos és védett házak lakóit.

Bősze József beszédében kiemelte: 1944 végén Gidófalvy emberei már 1200-1300 fő élelmezését látták el a Vilmos főherceg laktanyából, melynek helyén ma a Gidófalvy Lajos nevét viselő lakótelep áll.
1945 januárjának első napjaiban szűkebb törzsével együtt elhagyta a laktanyát, és elindult, hogy megmentsék a Dunába robbantástól az aláaknázott Erzsébet hidat. Feltételezések szerint január 9-én, az Erzsébet hídnál halt hősi halált, ismereteink szerint holttestét ott látták utoljára. Emlékét ma a volt katonáiból alakult emlékbizottság ápolja.

„Az emlékbizottság tevékenysége által Gidófalvy Lajos emléke ma is él, aktív közbenjárásának köszönhető, hogy Budapesten utca és lakótelep viseli e megtisztelő nevet, két helyen pedig emléktábla örökíti meg a hős parancsnok és az általa vezetett zászlóalj tetteit" – mondta Bősze József.

A Yad Vashem intézet 1996-ban Gidófalvy Lajos ezredest a második világháború során kifejtett embermentő tevékenységéért a Világ Igaza kitüntető címmel ruházta fel.

Az ünnepi beszédben elhangzott az is, hogy Gidófalvy Lajos hazaszeretetét és tiszti becsületét katonahőseink sorába emelte a demokratikus törvények alapján újjászerveződött Vitézi Rend is azáltal, hogy 1997-ben felvette a rend tagjai közé, továbbá katonai tevékenysége során tanúsított kiemelkedő helytállásáért, bátor magatartásáért 1998-ban a Magyar Köztársaság belügyminisztere Bátorságért Érdemjelet adományozott a részére.

„Minden esztendőben a világ számos emlékhelyén és temetőjében emlékeznek meg a hálás utódok az ismert vagy ismeretlen katonahősökről, akik fegyverrel biztosították ezeregyszáz éves államiságunk fennmaradását. Egyikük Gidófalvy Lajos ezredes, aki tetteivel tovább öregbítette a magyar katona messze földön híres vitézségét és hősiességét, s ma már a világ számos országában ismerik nevét és cselekedeteit. Személyében és emlékében összpontosultak mindazok a valódi emberi értékek, melyek a megváltozott, rohanó világban egyre kevésbé jellemző emberi tulajdonságok" – zárta megemlékező gondolatait Bősze József.

A rendezvény végén megkoszorúzták az emléktáblát.

Fotó: Dévényi Veronika