Ha a múltról beszélünk, a jövő érdekében tesszük
Szöveg: Kovács Dániel | 2014. november 19. 13:10„Ha a múltról beszélünk, azt mindig a jövőért tesszük. Az az aktualitás, amely ezen a konferencián megjelenik, azt bizonyítja, hogy Zrínyi Miklós alakja a huszonegyedik században is időszerű” − mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Zrínyi Miklós halálának háromszázötvenedik évfordulója alkalmából rendezett konferencián november 18-án, kedden Budapesten.
Galéria
A konferencia megnyitóján Balog Zoltán rámutatott: Zrínyi valódi polihisztor volt, aki az élet szinte minden területén otthonosan mozgott. Egyszerre volt államférfi, költő, diplomata és hadvezér, miközben élete egyetlen cél felé haladt. A miniszter azt is kiemelte, hogy Zrínyi arisztokrata családból származott, nevelésében egyaránt érvényesült a korabeli világ és Európa mércéje. Ez azonban nem az a fajta meghunyászkodó szervilizmus volt, amely úgy gondolja, hogy ami a határokon kívül van, az mindig jobb és értékesebb, mint amit mi magunk tudunk létrehozni.
A megnyitón Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója arról beszélt, hogy a legújabb kutatások egészen más képet mutatnak Zrínyiről, mint az elmúlt rendszer két pogány közt vergődő alakja: ma már kirajzolódik a korszak politikájában kiválóan eligazodó, európai műveltségű hadvezér képe is.
Prof. dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese beszédében rámutatott: Zrínyi Miklós életének utolsó évében egyszerre volt jelen a magasság és a mélység. Déli hadjárata győzelemmel végződött, számos elismerést kapott, de nem sokkal később végig kellett néznie, ahogy az élete fő műve, Zrínyiújvár elesik, majd részt vett azon a vadászaton, mely végzetesnek bizonyult számára.
A megnyitó végén Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke bemutatta az erre az alkalomra kétezer és ötezer forintos címletekben kibocsátott Zrínyi-emlékérmét.
A háromnapos program során mintegy nyolc ülés és egy kerekasztal-beszélgetés keretében, tíz szekcióban több mint negyven kutató prezentál, s igyekszik minél több szempontból közelíteni Zrínyi Miklóshoz, a hadvezérhez, a hadtudományi íróhoz, az államférfihez, a költőhöz és az irodalmárhoz.
A különböző szekciók végén megrendezett viták, illetve egyéb kulturális programok segítenek a kutatók közötti véleménycserében, illetve új kutatási lehetőségek feltérképezésében. A nemzetközi konferenciára Horvátországból, Olaszországból és Romániából is érkeznek előadók.
A konferencia második napján − november 19-én, szerdán − Zrínyi-emléktáblát avattak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Kampuszának dísztermében.
Fotó: Dévényi Veronika