Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Ha fölveszik az egyenruhát, mindenki egyforma lesz…”

Szöveg: Zilahy Tamás |  2011. június 8. 6:01

Június 7-én, kedden délelőtt 129 fiatal, köztük 9 nő bevonulására és fogadására készültek a szentendrei MH Központi Kiképző Bázison (MH KKB). A beérkezés után sor került a regisztrációra, majd a jelentkezők megkötötték a szerződést a választott katonai szervezettel. Ezt követte az orvosi vizsgálat és a drogszűrés, majd az alapfelszerelés átvétele, a körlet elfoglalása és végezetül a katonai eskü aláírása.

Június 7-e, kedd, délelőtt 10 óra. Nagy a nyüzsgés Szentendrén, az MH Központi Kiképző Bázison. Ezen a napon vonulnak be alapkiképzésre a leendő szerződéses katonák. A legénységi állományú katonák számára évente öt alkalommal rendeznek alapkiképzést a szentendrei bázison. Egy-egy alkalommal általában 120–130 újonc kezdi meg itt az alapkiképzést. Idén eddig – februárban és áprilisban – összesen 259 fiatal öltötte magára az angyalbőrt a Duna-parti város laktanyájában. 

„Június 8-án parancsnoki tájékoztatóval és feladatszabással kezdődik meg a 14 hetes alapkiképzés" – ezt már Mikusi Zsolt ezredes, a bázis parancsnoka mondja a bevonulók három hónapos alapkiképzéséről. Még hozzáteszi: az év hátralévő részében szeptemberben és novemberben mintegy 190 fő bevonulására számítanak.

Az újoncok megérkezése után a regisztrációnál történik az adategyeztetés, majd a szerződéskötés a katonai szervezettel. Itt adják át tulajdonképpen a két hadkiegészítő parancsnokság képviselői a fiatalokat az „anyaalakulatnak". azaz annak a katonai szervezetnek, ahol az alapkiképzés teljesítése után a katona szolgál majd. Mint megtudjuk, ez alkalommal Kelet-Magyarországról érkezett a bevonulók többsége, és ide is kerülnek majd vissza. Egyrészt, mert hazánk eme részén több az állást kereső, másrészt pedig több a katonai alakulat.

Itt találkozunk Bíró Tamással, aki Bugacról jött, és kiképzés után Hódmezővásárhelyen szolgál majd szerelőként. Egyelőre nem sokat tud még arról, hogy mi vár rá, csak sejtései vannak a katonaéletről.

Annál többet tud viszont Kaszabné Petróczi Edina főtörzsőrmester, aki az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj személy- és munkaügyi részlegénél szolgál, beosztott tiszthelyettesként immár tíz esztendeje. „Igaz, most vonultatok először" – mondja büszkén. „Két embert várok, de nem ismeretlenek, már úgy hat hete jártak már Szolnokon, az alakulatnál, bemutatkozó látogatáson"
– teszi hozzá.

A bevonulás a bázison óramű pontossággal zajlik. Sehol sincs hosszas várakozás, nyoma sincs idegeskedésnek, kapkodásnak, minden szentendrei tiszt és tiszthelyettes pontosan tudja és végzi a dolgát. Az egyes „állomások" között 8–10 fős kis csoportokban kísérik az egyenruhások a civileket. Igaz a sorakozás még kissé vontatottan megy, a kettes oszlop alakzat sem az igazi még, viszont nincs kóricálás, csellengés.

Közben osztják a bevonulók között a reggelicsomagokat, az ebéd- és vacsorajegyeket, és teát is kortyolhat, aki éppen megszomjazott. „Az ebéd ma babgulyás lesz és pogácsa" – árulja el egy kedves, fehér kötényes hölgy. Itt mindenre gondolnak a fogadók…

A bevonulók között – iskolai végzettségüket tekintve – akad egy egyetemi és négy főiskolai végzettségű fiatal is. A többség – összesen 96 fő – szakközépiskolát és szakmunkásképzőt végzett, míg húszan gimnáziumi érettségivel érkeztek, a többiek általános iskolai bizonyítvánnyal jelentkeztek katonai szolgálatra.

Az MH KKB a honvédség katonai alap-, át- és továbbképzésre létrehozott katonai szervezetében a Mecséri János Kiképző Osztály végzi a meghatározott kiképzési feladatokat. Itt találkozunk Durucz Gábor főhadnaggyal, századparancsnok-helyettessel, meg két egymás mellett álló fiatallal. Az egyik lehet úgy 60 kilós, 160 centis, kissé görbe hátú, a másik cirka mázsa körüli izomtömeg, hozzá legalább 185 centis magasság. Érdekes páros…

„Mi a véleménye róluk?" – puhatolózom az amúgy amerikai tengerészgyalogos kinézetű főhadnagynál. „Ha fölveszik az egyenruhát, mindenki egyforma lesz. Ahogy az előírások, a követelmények is. Aki teljesíti, katona lesz, aki nem, az nem.
Ilyen egyszerű…"

Mint nem sokkal később Mikusi ezredes elmondja: „általában a 120–130 ide bevonulóból csak 5–10 esik ki a három hónap alatt. Elsősorban egészségügyi, fizikai problémák, vagy éppen valamilyen sajnálatos baleset miatt.
Érthető is a csekély számú lemorzsolódás, hiszen részben alapos az előzetes kiválasztás, részben pedig a jelentkezők döntő többsége tudja, milyen elvárások vannak.

Míg régebben elfordultak jóval 30 éven felüliek itt, sőt háromgyerekes anyuka is akadt, ma már az ide kerülők többsége a húszas évei elején, legfeljebb derekán jár.

A fiatalok az utolsó „állomások" egyikén átveszik alapfelszereléseiket, amiket azután 7–14 ágyas körleteikbe pakolhatnak le, majd aláírhatják katonai esküjüket is.

A megalakulás óta eltelt négy éve alatt a kiképző bázis több ezer alapkiképzésen átesett, sikeres vizsgát tett szerződéses legénységi állományú katonát adott a honvédségnek.

S ez feltehetően így lesz a következő években is, valószínűsíti Mikusi Zsolt ezredes. „Mint láthatta, jól szervezetten, begyakoroltan, mondhatnám rutinjelleggel zajlik a bevonulás. Ezen egyelőre nem akarunk változtatni a közeljövőben sem. Finomítani, módosítani bizonyára fogunk rajta, de a módszer alapjában véve jó. Elvégre nem egészen egy nap alatt minden ide bevonuló készen áll a kiképzésre. Holnap reggel parancsnoki tájékoztatót és eligazítást tartok, majd kezdetét veszi a közös munka."

(További képekért kattintson galériánkra!)

Fotó: Tóth László