Kamerák kereszttüzében…

Köztudomású, hogy a katonává válás első és egyben legfontosabb állomása az alakiasság elsajátítása. Az alaki foglalkozásokon a katonák megtanulják és begyakorolják azokat a mozdulatokat, amelyeket a szolgálati tevékenységük során nap, mint nap alkalmazniuk kell. Természetesen vannak könnyebben és nehezebben elsajátítható alaki fogások. Előbbiek közé tartozik például az, hogy mi a teendő a Vigyázz!, a Pihenj!, a Szerelvényt igazíts!, a Jobbra át!, a Balra át!, a Hátra arc!, a Sapkát le! és a Sapkát fel! vezényszavak elhangzása esetén, illetve a menet végrehajtásakor vagy éppen a tiszteletadásnál. Egyébként a most készülő oktatófilm nagy része is erről szól…

Fotómontázsból oktatófilm

Amíg a Katonai Filmstúdió munkatársai felkészültek a forgatásra – s miközben még egy, az „éles" felvétel előtti utolsó próbára álltak össze az alakzatok a Petőfi Sándor Laktanya közelmúltban felújított tornatermében – Szűcs Péter őrnagyot, a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység Díszzászlóaljának törzsfőnökét faggattam forgatás előzményeiről. Elárulta: először a KatonaSuli-programban résztvevő iskoláknál merült fel az ötlet, hogy a programot egy, az alaki foglalkozásokról szóló fotómontázzsal tudnák a legjobban népszerűsíteni a diákok körében. Ezt gondolta tovább a dandár parancsnoka, Kun Szabó István dandártábornok, aki engedélyt kért és kapott dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnöktől egy oktató-módszertani videó elkészítéséhez.
E videónak két célja van – tette hozzá az őrnagy –, az egyik, hogy megkönnyítse a katonai tantárgyból érettségiző KatonaSulisok felkészülését a vizsgákra, másrészt pedig, hogy egyfajta kiindulási alapul szolgálj az alaki foglalkozások Magyar Honvédségen belüli egységesítéséhez – hiszen a filmet a későbbiekben az újonc katonák kiképzésénél is lehet majd használni.

Aztán a tornateremben megkezdődött a munka, azaz az alaki gyakorlatok precíz végrehajtása és a tevékenység rögzítése. A rajparancsnokok először saját vezényszavukra, ütemezetten mutatták be az oktatandó alaki mozdulatot, majd az úgynevezett egyes harcos módszer segítségével kezdték meg a raj kiképzését. Ennek lényege, hogy a parancsnok a raj egyik tagját az alakzat elé léptetve szabta meg az éppen aktuális végrehajtandó feladatot. Aztán e katonának a többiek előtt, de kíséretükkel kellett szabályosan teljesíteni az elvárt fogást.
A rajparancsnok eközben természetesen nemcsak a kiléptetett katonára, hanem a raj többi tagjára is koncentrált, látva, kiszűrve és jelezve a legapróbb hibákat is. „Ez az aprólékos, ámbár igen hatásos módszer az alapja az alaki gyakorlatok raj, majd szakasz szintű gyakorlásának is" – magyarázta a látottakat Szűcs Péter őrnagy.

Vissza a múltba…

Mialatt a kötelékben meginduló raj katonái egy emberként csapták oda bal lábukat a tornaterem padlójához – ahogy mondani szokás, „úgy, hogy még a vakondok is agyrázkódást kaptak" – a tudósítóból akaratlanul is előtörtek a régi, szabadszállási katonaemlékek. Mivel akkoriban, több mint tíz esztendővel ezelőtt, különböző adottságú és képességű fiatalokat sodort az élet egy-egy kiképző zászlóaljhoz, megesett, hogy valaki nem tudta megkülönböztetni a jobb lábát a baltól. Ez a későbbiekben számos problémához vezetett.
A századunkban csak Szupermenként becézett honvéd egy sorakozót követő díszmenet alkalmával úgy rúgta bokán az előtte koncentráló katonatársát, hogy az csak egy különleges – küzdősportolókat megszégyenítő – lábtechnikával tudta elkerülni a hasra esést és az alakulótér „felszántását". Természetes mindezt a kiképző központ parancsnoka, a szigorú tekintetű Papp Miklós ezredes úr előtt… Ezt követően – főtörzsőrmesterünknek hála – Szupermen honvéd a külön számára megrendezett alaki foglalkozáson sajátíthatta el a szabályos díszmenetet…

Persze a helyőrség dandár díszelgő katonái már nem követnek el ilyen alapvető hibát. Ezek a srácok több éve dolgoznak együtt, s a közös munka meg is látszik minden mozdulatukon. Ahogy nem túl katonásan mondanám, vérbeli profik, akik a kívülálló számára hihetetlen precizitással tudnak egyszerre mozogni.

Kiemelten szerencsés munka

A három kamera mögött álló operatőr munkáját Wonke Rezső, a Katonai Filmstúdió vezetője a vezérlőpult mögött ülve hangolta össze. A honvedelem.hu kérdésére válaszolva elárulta: a stúdió számára ez egy kiemelten szerencsés munka, hiszen az alakulat közreműködésével nagyon jó forgatókönyv készült a forgatás előtt. A Petőfi laktanyában töltött két nap pedig ismételten bebizonyította, hogy a Katonai Filmstúdió – a napi események rögzítésén kívül – alkalmas arra, hogy hasonló oktatófilmeket új módon, új technikával készítsen el – tette hozzá.

Kíváncsian várjuk a végeredményt. Az alaki foglalkozásról szóló DVD-t néhány hónapon belül megkapják a KatonaSuli-programban részt vevő iskolák.

Fotó: Galovtsik Gábor