Kétszer is történelmet írtak a lérakosok

Pedig a gyakorlat július elsején, illetve másodikán megtartott éleslövészeti részén a magyar katonáknak két olyan feladatot is meg kellett oldaniuk, amilyet még MISTRAL rakétákkal sosem. A hazai hadtörténelemben először fordult elő ugyanis úgynevezett „salvo" indítás – azaz, amikor egyszerre két MISTRAL-rakéta indul ugyanarra a célra. Másfelől pedig ilyen típusú rakétával éjszakai éleslövészetet sem látott még senki idáig. Nem mintha a sötétség segített volna a hazai fejlesztésű, Meteor-célanyagon: a hőkamera segítségével befogott cél ugyanúgy megsemmisült éjjel, mint nappali fényviszonyok között.

Jellemző, hogy a 73 fős kontingens egy emberként szorított az éppen a lövészetet végrehajtó állományért – és aztán tapssal, üdvrivalgással fogadták a sikeres találatokat. Szintén együtt vett levegőt szinte katonáival Kovács Ferenc ezredes, parancsnok is, aki mint félidőben elmondta: ha tehetné, ő bizony nagyon gyakran vinné az állományt éleslövészetre. Merthogy ez a „lérakos" szakma csúcsa…

„Én 1988-ban vettem részt először éles légvédelmi rakéta éleslövészeten, akkor éreztem meg először a rakéta füstjét, ami szó szerint beleivódik az orrba. Bizony létezik a rakétás életérzés – ezt éljük meg ilyenkor. Pláne, hogy mind a három rakétánk eltalálta az amúgy nem könnyű célanyagot… tehát mindent egybevetve: rakétásnak lenni nagyon szép dolog" – büszkélkedett a parancsnok.

A délután látott „salvo" lövészet MISTRAL-rakétával azért is számított extra különlegességnek, mert ellentétben a KUB-al – ahol az eljárásrend alapján mindig két rakétát indítanak egy célra – ez a francia típusnál szakszóval úgynevezett „overkill"-nek számítana, mivel a találati aránya 96 százalékos. (Magyarul felesleges pazarlás lenne a dupla indítás.)

Kivéve persze, ha ritkán olyan technikai probléma adódik, mint másnap délelőtt, azaz, hogy a folyamat végén a rakéta nem indul el, és benne marad a csőben. A győri katonák felkészültségéről árulkodott, hogy az ilyenkor alkalmazandó biztonsági előírásoknak azonnal és villámgyorsan elhagyták az indítóállványt. A csőben maradt rakétát pedig annak rendje és módja szerint tűzszerészek eltávolították, és a lőtér egy távoli pontján robbantották fel. Így van ez különben általában a légvédelmi rakéta éleslövészetnél: Murphy unalomig ismert törvénye szerint a technika néha cserben hagyja az embert, legyen akár rakétáról, akár célanyagról szó, mint például a litván rakétások esetében…

A telihold kísérteties fényénél megtartott éjszakai lövészet viszont újabb látványos fényjelenségeket, és magyar találatot hozott, bizonyítva, hogy a gyakorlat fiktív forgatókönyvében szereplő ellenséges állam hiába is próbál az éj leple alatt képzelt támadást indítani, az ördöghöz hasonlóan a „lérakosok" sem alszanak.

A lövészetet megtekintő Fucsku Sándor vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka is elégedetten nyilatkozott a látottakról. Mint mondta, először látott légvédelmi rakéta éleslövészetet, és lenyűgözte az „arrabonások" nemzetközi környezetben nyújtott teljesítménye.

„Nagyon fontos, hogy katonáink szövetségesi kötelékben is tudják gyakorolni a szárazföldi csapatok oltalmazásának tervezését-szervezését és végrehajtását. Lényeges, hogy elméletben és technikailag is el tudjuk foglalni helyünket a NATO egységes légvédelmi rendszerében. Ismerve az eredményeket elmondhatom, hogy a magyar katonák ismét öregbítették a Magyar Honvédség és a magyar nemzet hírnevét" – vont gyorsmérleget a vezérőrnagy.

Hogy a Tobruq Legacy 2015 mennyire kiemelkedő gyakorlatnak számított az idei évben, azt jól bizonyítja, hogy a VIP-napra ellátogatott Ben Hodges altábornagy, az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők főparancsnoka is. A magyar katonai sajtónak adott exkluzív interjújában úgy fogalmazott: a közös védelem érdekében a NATO-szövetségeseknek gyakorolniuk kell a közös kommunikációt, és a közös eljárásokat.

„Manapság már egyetlen NATO-tagállam sem képes egyedül végrehajtani a feladatait – minden ránk váró feladathoz szövetségesek kellenek. Ma például, azt láthatjuk, hogy Magyarországnak, Litvániának, Csehországnak és Szlovákiának van olyan katonai képessége, amely Amerikának nincsen. Különben több éve dolgozom már együtt magyar katonákkal, akik meglátásom szerint nagyon magabiztosak, és a katonai felsővezetői réteg is igen professzionális" – közölte az altábornagy.

Az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred számára a Tobruq Legacy 2015 többek között remek alkalom volt arra is, hogy a NATO-nak felajánlott Zászlóalj Harccsoport részét képező légvédelmi rakéta modul őszi nemzetközi ellenőrzésére is felkészüljenek.

Fotó: Rácz Tünde és a szerző