Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kiállítás nyílt a Szamár-sziget elfeledett foglyairól

Szöveg: Nyulas Szabolcs |  2016. augusztus 25. 12:05

Az első világháborúban fogságba esett, majd az olaszországi Szamár-szigetre hajtott, többségében magyar hadifoglyok történetét eleveníti fel az a multimédiás vándorkiállítás, amely augusztus 25-én, csütörtökön nyílt meg a meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

1596018683

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka elmondta, hogy az első világháború előtt megkötött Hágai egyezmények már szabályozták a hadifoglyokkal való bánásmódot, így a harcokba bekapcsolódó nemzetek többségének ezt tiszteletben kellett (volna) tartania. Az egykori Magyar Királyság területéről mintegy hárommillió katona vonult be és – bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre – körülbelül egymillióan eshettek közülük fogságba.

Elvileg a hadifoglyokkal ugyanúgy kellett volna bánni, mint a saját katonákkal, de ezt nem mindenki tartotta be, hiszen a több tíz- vagy akár százezres tömeg élelmezése és szállásolása hatalmas anyagi áldozattal járt. A kiállítás témája, az olaszországi Szamár-szigetre hurcolt magyar katonák tragédiája 1914 végén kezdődött Szerbiában: a több tízezer katonából álló tömeget gyalog meneteltették át Szerbián, Albánián, de megfordultak Szardínián is, hogy végül elérjék az úgynevezett „halálmars" végét, a Szamár-szigetet. A parancsnok felidézte, hogy a hírhedt szigeten ma is áll egy 1927-ben épített kápolna, amelyben fellelhetőek a hadifoglyok maradványai, illetve a tábor egyik épülete is viszonylag épen megmaradt.

1596018684

Margittai Gábor és Major Anita kutatók a megnyitón elmondták: a vándorkiállítás témája csak kevéssé ismert Magyarországon, és a külföldi nyomokat is csak alapos munkával sikerült feltárni. A többéves kutatómunkájukból összeállt történet az 1914-es szerbiai offenzíva idején kezdődik; ekkor legalább 80 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Egy évvel később – a betegségek és a nyomorúságos körülmények miatt – közülük már csak 35 ezren indulhattak útnak délnyugat felé. A halálmenet végighaladt az egész Balkánon, és a foglyokat az olasz hadifogolytáborokban helyezték el. A Szamár-szigeten őrizett foglyokat – 1916 nyarán – átszállították Franciaországba és frontszolgálatra kötelezték; közülük mindössze hatezren térhettek haza.

A kiállítás már több helyszínen, még Erdélyben is járt már, és szeptember elején Székesfehérváron, az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon lesz látható.

Fotó: Tóth László