Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Koszorúzás és ünnepség a honvédelem napja alkalmából

Szöveg: Nyulas Szabolcs |  2018. május 17. 16:43

Ünnepi állománygyűléssel és koszorúzással tisztelegtek a honvédelem napja alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (NKE HHK), az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság, valamint az MH Ludovika Zászlóalj közös rendezvényein május 17-én, csütörtökön a fővárosban.

1599187016
Az ünnepség a XII. kerületi Gesztenyés kertben kezdődött az 1848-as emlékműnél. A budai vár visszavételekor elesett honvédek emlékére állított obeliszknél dr. Kaló József, az NKE HHK docense felidézte: 168 évvel ezelőtt, a tavaszi hadjárat záróakkordjaként foglalták vissza a honvédek a fővárost. A hadjárat fő célja a császári erők bekerítése és megsemmisítése volt, de ez végül nem sikerült.

A magyar fősereg 1849. május 4-én érkezett meg azzal a céllal, hogy felszabadítsa a várat. Buda elfoglalása egyike volt a szabadságharc legrövidebb és legsikeresebb ostromműveleteinek, hiszen mindössze tizenhét napig tartott, s kétszáznegyvennyolc ágyú, illetve több ezer puska került a magyarok kezére. A honvédek mintegy ötezer fős veszteséget okoztak a vár védőinek, miközben ők ezer-ezeregyszáz főt veszíthettek. Így zárult le a dicsőséges tavaszi hadjárat, s ezt tekintik a szabadságharc csúcspontjának is. A honvédelem napja erről az évfordulóról emlékezik meg 1992 óta minden esztendőben – mutatott rá a docens.

1599187017
A beszéd után koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatánál, majd az ünnepség az NKE-n folytatódott a szervezetek közös ünnepi állománygyűlésével. A rendezvényen Németh Balázs, az NKE HHK tanársegédje bemutatta a honvédség kialakulásának 170 évvel ezelőtti körülményeit, kiemelve a toborzás és a felszerelés nehézségeit. Mint mondta, a magyar hadseregnek voltaképpen két születésnapja is van, hiszen 1868-ban, a kiegyezés után születnek meg azok a törvények, amelyek létrehozzák a háromszintű haderőt a birodalomban.
1599187017
Komoly fejtörést okozott akkoriban, hogy ki legyen a magyar haderő főparancsnoka, végül sikerült egy olyan Habsburgot találni, aki mindkét fél számára elfogadható volt: József Károly főherceget. A főparancsnok kiválóan beszélt magyarul, s kinevezése után a császárral is csak magyarul volt hajlandó levelezni. Egy anekdota szerint a főherceg – tisztjei kíséretében – egy gyakorlaton megkért két veterán huszárt, hogy tanítsák meg köpni. A két huszár ennek eleget is tett, majd a herceg azt kérte, hogy énekeljenek neki egy szép magyar katonadalt. A huszárok rá is kezdtek: „Kossuth Lajos azt üzente…" A tisztek megdermedtek, s mindenki biztosra vette, hogy vér fog folyni, de a főherceg csak annyit mondott, hogy már megint van magyar haderő, így ideje még egy sort hozzátenni a nótához.

„Nemcsak, hogy megint van magyar honvéd, de máig van magyar honvéd – 170 éve, de sokkal inkább ezer éve" – mondta Németh Balázs, majd arra kérte a hallgatóságot, hogy tegyenek róla, soha ne essen folt a honvéd néven, s a nemzet felnézhessen a Magyar Honvédségre.

A beszéd után elismeréseket adtak át a három szervezet munkatársainak, majd ünnepi műsor zárta a rendezvényt.

1599187017
Fotó: Tóth László