Lőni (is) tudniuk kell

Egyszerű a feladat: a lehetséges maximális harminc pontból pisztollyal tizennégyet, gépkarabéllyal tizenötöt kell elérni ahhoz, hogy valaki sikeresen teljesítse a szintfelmérő alaplőgyakorlatot. Mintegy ötven önkéntes védelmi tartalékos várakozik a hajmáskéri lőtéren a lőszervételezésre, és valószínűleg egyiküknek sem okoz problémát legalább a „megfelelt" szint elérése, mivel mindannyian fegyveres biztonsági őri képesítéssel rendelkeznek. Csakhogy ez – bármennyire is katonásan hangzik – mégiscsak civil képesítés, így ahhoz, hogy igazi védelmi tartalékosokká váljanak, el kell sajátítaniuk az ehhez szükséges katonai alapismereteket.

A képzés persze nem itt, a szelesen-naposan tavaszias lőtéren kezdődött, hanem Székesfehérváron, az MH 43. Nagysándor József Híradó- és Vezetéstámogató Ezrednél, ahol az első kiképzési napon az önkéntes védelmi tartalékosok általános katonai felkészítésen vettek részt. Ennek során a kiképzők nagy hangsúlyt fordítottak arra, hogy az önkéntesek megismerjék a szolgálati és az alaki szabályzat minden pontját. Az egészségügyi oktatás részeként a mintegy ötven tartalékos megtanulta az ön- és kölcsönös elsősegélynyújtás életmentő fogásait, valamint különböző balesetvédelmi ismereteket is elsajátítottak. Aztán természetesen az elméleti felkészítést és az írásbeli vizsgákat követően már a gyakorlati feladatoké volt a főszerep, amelyek során az állomány számot adott fegyverhasználati és lövészeti ismereteiből.

Itt a lőtéren pedig már javában zajlik az alaplőgyakorlat, pisztollyal és gépkarabéllyal. Horváth Nikolett szakaszvezetőnek, a várpalotai Kossuth-laktanya fegyveres biztonsági őrének egyik fegyver sem ismeretlen, és mint mondja: a pisztolyt jobban kedveli.

„Jobban kézre áll, ez a szívem csücske. Valahogy nekem a gépkarabéllyal nehezebb célozni. Az alaplőgyakorlat során pisztollyal negyven, illetve ötven méterre lévő célokat kell eltalálni, gépkarabéllyal pedig száz és kétszáz méterre helyezkednek el a célok" – árulja el a szakaszvezető.

Nagy Lajos mérnök alezredes, a székesfehérvári alakulat törzsfőnöke a lövészet alatt arról beszél, hogy az önkéntes védelmi tartalékosok állománya korban és felkészültségben is nagyon vegyes képet mutat. Van olyan, aki 1953-ban született és van, aki 1993-ban, tehát a legidősebb és a legfiatalabb között éppen negyven év a korkülönbség. A felkészültség terén pedig akadnak olyan tartalékosok, akik újságírói túlzással élve még sosem láttak fegyvert, és találni köztük olyat is, aki egy éve még a haderőben szolgált.

„Különbségek ide vagy oda: egységes szemléletre, egységes tudásra van szükségük ahhoz, hogy önkéntes védelmi tartalékosok lehessenek. Ehhez pedig lőni is tudniuk kell…" – összegez a törzsfőnök.

A tervek szerint április második felében újabb önkéntes védelmi tartalékosok szerezhetik meg a fentebb említett egységes tudást.

Fotó: Bödő Viktória és a szerző