Az évekkel ezelőtt még regionális légikutató-mentő gyakorlatként indult program, folyamatos fejlesztéssel, évről-évre új alakulatok és változatos képességek bevonásával, mára a Magyar Honvédség egyik meghatározó gyakorlatává nőtte ki magát az őszi időszakban.

A gyakorlat első estéjén sor került a kutató-mentő szolgálat gyakorló riasztására, ahol egy fiktív légibaleset helyszínén kellett éjszaka mentési műveletet végrehajtani. Az egészségügyi személyzetnek további kihívást jelentett, hogy a mentést „szakmai szemmel" a kecskeméti ROB (Repülő Orvosi Bizottság) orvos – egészségügyi állománya is követte, akik a feladat végeztével elismerően nyilatkoztak a szakállomány munkájáról.

A gyakorlat második napján a magyar ejtőernyőzés történetében először hajtottak végre AN-26-os repülőgépből ejtőernyős ugrást hegyvidéki területre. A Szolnokon települő gépből az MH 86. SZHB, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred és az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár állománya négy rárepülésből, összesen 22 fővel hajtotta végre a történelmi ugrást.

A harmadik napon már igazi repülőtér hangulatát keltette a Pipis-hegy környéke. Reggel még a helyi civil vitorlázó tett egy iskolakört, majd a délelőtt folyamán Mi-24 harci, Mi-17 szállító és AS-350B könnyű futár helikopterrel végeztek ejtőernyős dobásokat és gyakorló-műveleti feladatokat az előretolt repülés-irányító csoport rávezetéssel.

A szerda sem maradt emlékezetes ejtőernyős ugrás nélkül. Mi-17 típusú helikopterből első alkalommal hajtottak végre MC-6 körkupolás ejtőernyővel földet érést hegyvidéki területre, kiegészülve az MH Pápa Bázis Repülőtér kutató-mentő ejtőernyős állományával.

A hivatásos katonatiszti pályára való felkészítés keretein belül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadéves lövész hallgatói csatlakozó alakulatként szárazföldi műveletet gyakorolnak légitámogatással, ezt követően naplemente után folytatódnak a magyar katonai ejtőernyősök hegyvidéki ugrásai.

GALÉRIA