A békés (?) sziget

Az évezredek óta folyamatosan lakott sziget, Ciprus 1878-ban került brit ellenőrzés alá, majd hivatalosan 1914-ben annektálta Nagy-Britannia. Függetlenségét 1960. augusztus 16-án nyerte vissza, de ez az állapot nem tarthatott sokáig. Már 1963 decemberétől kitört az ellenségeskedés az 574 ezer fős szigetet benépesítő görög (77 százalék) és török (18 százalék) lakosok között. A sziget vezetését és adminisztrációját szigorú kvóták alapján töltötték fel görög és török származású emberekkel. A török ciprióták emellett a parlamenti képviselők 30 százalékát küldhették a törvényhozó testületbe, s állandó vétójogot is kaptak az ország ügyeit illetően. A görög ciprióták szerint ezek a „juttatások" aránytalanok voltak, így a két fél között folyamatosan nőtt a feszültség. Több jogi, politikai és véres fizikai összecsapás után 1974. július 15-én a görög katonai junta puccsot kísérelt meg a ciprusi kormány ellen, amelynek célja a sziget és Görögország egyesítése volt. Törökország válaszul két katonai inváziót is végrehajtott, a sziget területének 37 százalékát elfoglalva. A kettéosztottság pedig a mai napig fennálló helyzetté állandósult.

– Legfontosabb feladatom annak megakadályozása, hogy ismét fellángoljanak a harcok a Ciprusi Köztársaság és az északi országrész között – jelentette ki Kristin Lund vezérőrnagy, az UNFICYP hazánkba látogató parancsnoka. A komoly békefenntartói tapasztalatokkal (UNIFIL, Libanon és UNPROFOR, Balkán) rendelkező norvég tábornokot 2014. május 12-én nevezte ki Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár a világszervezet ciprusi békét ellenőrző missziójának élére. Lund vezérőrnagy szerint számára és a parancsoksága alá tartozó 860 katonának a legnagyobb kihívást a tűzszüneti vonal olyan szakaszai jelentik, ahol a két fél nem tudott megegyezni annak pontos helyéről. Igaz, ma már igen alacsony a határsértések és más problémák száma. Előfordul, hogy egy-egy ellenőrzőponton vagy támaszponton az egyezményben meghatározotthoz képest több katona tartózkodik, illetve a két fél közötti semleges zónába behatol valaki. A határsértések döntő többségét illetően azonban a polgári lakosság végez olyan tevékenységet a zónában, amely nem engedélyezett.

A határokon átnyúló bűnözés szerencsére nem okoz komoly gondot, hiszen mindkét oldal rendőrségével jó kapcsolatot ápolnak, emellett az UNFICYP is rendelkezik saját rendőri erőkkel.

A görög ciprióták jól felszerelt, professzionális nemzeti gárdaként működő, 12 ezer fős fegyveres erővel bírnak, amelynek tiszti kara elismerten jól képzett katonákból áll; közülük többen NATO-beosztásban is szolgáltak. A nemzeti gárda légi komponense komoly forgószárnyas képességgel – köztük Mi–35 harci helikopterekkel is – rendelkezik. Ugyanakkor Ciprusnak nincs saját vadászbombázó-flottája, szükség esetén a görög légierő gépeire támaszkodhatnak. Lund vezérőrnagy elmondta: kiváló a kapcsolata Georgios Karagiannis dandártábornokkal, a nemzeti gárda parancsnokával, így az együttműködésük gördülékeny.

– A sziget északi részén két katonai erővel lehet számolni. A török ciprióták nyolcezer fős biztonsági erői mellett a Törökországból érkezett észak-ciprusi török fegyveres erők 25–35 ezer fősre becsülhető katonai kontingense állomásozik. Mindkét szervezetet török tábornokok vezetik. Az Ismail Serdar Savas tábornok vezette erők tisztjei is számos esetben NATO-beosztásokból származó tapasztalatokkal felvértezett, hivatásos katonák. Az északi rész légi támogatását a török légierő végzi honi bázisairól. A sziget csupán hat perc repülési távolságra esik Törökországtól – jegyezte meg a vezérőrnagy.

Mindkét oldal jól ismeri a másikat, még ha az elmúlt 41 esztendőben nem is beszéltek egymással. Kristin Lund szerint, ha a katonai szempontokat vesszük figyelembe, a misszió előtt álló legnagyobb kihívás a két oldal fegyveres erői létszámának csökkentése. A parancsnok reméli: a görög és török fél közötti tárgyalások során a e kérdésben is képesek lesznek eredményt elérni.

– Bár a Közel-Kelet valóban közel van, jelenleg ennek a kis szigetnek túl sok ennyi katona – tette hozzá a misszió parancsnoka.

Az Iszlám Állam sincs messze, valós fenyegetést jelent Ciprus számára is. A szigetet eddig is tranzitországként használták. A ciprusi rendőrség nemrég felszámolt egy csoportot, amely improvizált robbanóanyagok készítéséhez halmozott fel két tonna műtrágyát.

– A terroristák itt vannak, óvatosnak kell lennünk. Ha most látogat valaki Ciprusra, megerősített rendőrségi jelenlétet láthat: a repülőtereken és más, fontos helyeken ma sokkal több a fegyveres rendőr. Sosem lehet kizárni az olyan veszélyforrásokat, mint amit a „magányos farkasok", azaz a saját elhatározásból, nem szervezetten támadó személyek jelentenek – figyelmeztetett a vezérőrnagy.

A védekezést megkönnyíti, hogy az évek során jó együttműködés alakult ki az UNFICYP és a ciprusi rendőrség között; Ciprusnak, mint fogadó nemzetnek kell gondoskodnia az ENSZ-misszó védelméről. A megelőzésben, felderítésben segít a szigeten lévő brit erőkkel kiépített kapcsolat is.

– A magyar katonák kiváló munkát végeznek. Ezt jelzi az is, hogy immáron egymás után másodszor nyerte meg a csapat az UNFICYP katonáinak minden évben megrendezett, a katonai képességeket próbára tevő versenyét, a Military Skills Competition-t. A magyar katonák jellemzően idősebbek, nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, mint például a brit királyi hadsereg Cipruson szolgáló tagjai. S a békefenntartó műveletekben éppen a tapasztalatra, a jó és sokszínű kommunikációs képességre van elsősorban szükség – tette hozzá Lund vezérőrnagy.

A tapasztalat mellett azonban megfelelő költségvetési források is kellenek. A pénz vagy annak hiánya nemcsak az UNFICYP, hanem a sziget lakóinak életét is alapvetően befolyásolja. A Görögországot sújtó jelenlegi gazdasági nehézségek mellett is optimista a misszió parancsnoka. Véleménye szerint a görög és a török ciprióták hasonlóan kemény gazdasági problémákon lettek úrrá a 2013. évi ciprusi bankválság idején. S bár még ma is csak a kilábalás folyamata zajlik, a mutatók egyre kedvezőbbek. Ennek megfelelően Kristin Lund nem hiszi, hogy a sziget lakói olyan helyzetbe kerülnének, mint amilyenbe most Görögország lakossága. S ez akár a megegyezést is fontosabbá teheti a tárgyalók szemében.

Ezzel együtt nem könnyű a parancsnok helyzete sem, hiszen például évről évre komoly feladatot jelent a megfelelő költségvetési források biztosítása is. Lund vezérőrnagy elmondta: szintén fontos, hogy legyenek tapasztalatai a misszióba induló katonák felkészítéséről, tudjon tárgyalni a küldetésben részt vevő országok védelmi és a belügyi tárcáinak vezetőivel. Hozzátette: ezek nagyon fontos és nagyon gyümölcsöző kapcsolatok.

Az erőforrások és a feladatok egyensúlyban tartása kiemelt cél. Ha az UNFICYP feladatköre változatlan marad a jövőben, akkor a jelenlegi létszám, ha szűkösen is, de elegendő. Ha viszont – a bizalomépítő lépéseknek köszönhetően – a jövőben bővül a misszió teendője, akkor már most látható, hogy szükség lesz a békefenntartó erők növelésére. Ennek megfelelően a vezérőrnagy nem tart attól, hogy a jövőben a misszióban részt vevő országok csökkentenék hozzájárulásukat.

– Az UNFICYP munkájában fontos szerepet töltenek be a helikopterek is. A sziget számos területe nehezen járható, hegyvidékes terület. A mentési feladatok végrehajtása itt elsősorban a helikopterekre vár, hiszen földi úton nem, vagy csak nagy időveszteséggel lehet megközelíteni a helyszíneket. A helikoptereket természetesen felderítési, járőrözési feladatokra is használják. A földről mi sem látunk mindent, ezért kell forgószárnyasokat használnunk – jegyezte meg a parancsnok.

Az UNFICYP jövőjét illetően Kristin Lund kifejezetten optimista. Véleménye szerint a görög és a török ciprióták tárgyalásai jó tempóban zajlanak. Ezek gyakorlatilag folyamatosak, s a legmagasabb politikai vezetői szinten is igen gyakoriak a találkozók. A megegyezési szándék komolyságát mutatja, hogy a nyári vakáció idején, a forró augusztusban sem szünetelnek az egyeztetések. Persze könnyebb megegyezni, mint a megszületett és egy leendő népszavazással elfogadtatott egyezményt betartani, a gyakorlatba átvinni – figyelmeztetett a vezérőrnagy. Éppen ebben segíthet – hosszabb távon is – a világszervezet és az akár kibővített feladatkörű misszió.

– Az utóbbit viszont már valószínűleg nem UNFICYP-nek hívják majd. A misszió névváltozásával is jelezni lehet: egy új korszak kezdődik. S remélem, ez be is következik – zárta a beszélgetést Kristin Lund.

Fotó: Kálmánfi Gábor, Rácz Tünde és internet

Forrás: Magyar Honvéd 2015. augusztus