A biztonsági kihívások folyamatos reformra kényszerítik a nemzetközi szervezeteket

Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet – Stratégiai Védelmi Kutató Központ közös szervezésében tartott rendezvényen Siposs Ernő Péter dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökség csoportfőnöke megnyitó beszédében azt mondta: a biztonságpolitika egy olyan tudományág, amely véget nem érő, folyamatos egyéni képzést és éber, tettre kész figyelmet kíván.

A mai világ eseményei robbanásszerűen változtathatják meg azokat a körülményeket, amelyekről eddig azt gondolták, hogy szabályozhatóak, jól körülhatárolhatóak. Ezért az ezzel kapcsolatos gondolkodás egyik legfőbb jellemzője a komplexitás – tette hozzá.

Bizonyos biztonsági kihívások a globalizált világban sokkal intenzívebb fenyegetést jelentenek, mint például a terrorizmus, a klímaváltozás, a nem megfelelően megtervezett gazdasági fejlődés és a tömegpusztító fegyverek. Korunk nagy problémái közé tartozik továbbá a migráció, a szervezett bűnözés, illetve a hibrid hadviselés, amely közvetlenül fenyegetheti a világ bármely államát – mondta a dandártábornok.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója előadásában elmondta, hogy a mai nemzetközi rendszer és az ezzel összefüggő szervezetek minden területen reformra szorulnak, mert csak akkor tudnak jól működni, ha tükrözik az erőviszonyokat, a biztonsági helyzetet.

„Pontosan tudjuk azt, hogy ha például az ENSZ-et nézzük, vagy akármelyik másik szervezetet, nem mindig tudnak megfelelni a biztonsági kihívásoknak" – hangsúlyozta. Hasonló problémával küzd a NATO is – fűzte hozzá, azzal együtt, hogy a szervezet történetéből kitűnik: folyamatosan próbál alkalmazkodni az újabb és újabb változásokhoz.

A globalizációról szólva megjegyezte: a saját nemzedékének nagyon nehéz feldolgoznia azt, hogy napjainkra kisebb lett a világ. „Kicsi lett információs, pénzügyi és gazdasági szempontból" – mutatott rá, hozzátéve, hogy mindez a szemléletünket döntően befolyásolja. Ráadásul a felsorolt szempontok globalizációja függővé tette a világot – pénzügyi és gazdasági értelemben mindenképp -, és ezt tudomásul kell venni, akkor is, ha ez nem tetszik.

A globalizáció mellett ugyanakkor érdemes azt is megemlíteni, hogy általánossá vált mostanra a biztonság kérdésének regionális megközelítése. „Nincs elszigetelt ország, amely a biztonságát önállóan tudná szavatolni" – húzta alá a szakértő.

Szólt arról is, hogy a biztonságpolitika egyik legnagyobb hiányosságának azt látja, az egyén nincs megfelelően felkészítve az ezzel kapcsolatos kihívásokra. Az ember egy úgynevezett „információs labirintusba" kényszerül, ami azt jelenti, hogy a bőséges ismeretanyagban nem tud megfelelően eligazodni, így pedig manipulálható. „Mindez gyakorlatilag elbizonytalanodást eredményez és egy nagyobb biztonságot igényel" – szögezte le Tálas Péter.

Fotó: Tóth László