Közös a sorsunk

Hivatalos magyarországi látogatásra érkezett október 30-án Patrick de Rousiers vezérezredes. Az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke – aki Brüsszelben a huszonnyolc uniós tagállam haderőinek vezetőit képviseli – megbeszéléseket folytatott Hende Csaba honvédelmi miniszterrel és dr. Benkő Tibor vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnökével.

Mint a tárgyalások után a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a fő témát az Európai Unió előtt álló biztonsági kihívások jelentették, illetve természetesen sok szó esett a műveletekben való magyar részvételről is.

Utóbbi kapcsán de Rousiers tábornok úgy fogalmazott: Magyarország – az Afrika szarvánál tevékenykedő kalózok ellen irányuló Atalantát leszámítva – gyakorlatilag az Unió összes jelentős műveletében szerepet vállal, legyen az akár a közvetlen környezetében, mint a Balkán, akár határaitól távol, mint az afrikai missziók. Emellett hazánk NATO-szerepvállalása is elismerésre méltó, és az elkötelezettséget az Iszlám Állam elleni műveletekhez való hozzájárulás is bizonyítja. „Mindez jól példázza: Magyarország megértette e problémák súlyát, és szolidaritást vállal a közösség többi tagjával megoldásukban. És éppen ez az európai közös védelem lényege: a huszonnyolc tagállam közötti összetartozás" – mondta.

De Rousiers tábornok hozzátette: a szolidaritásra szükség is van, hiszen rendkívül bizonytalan időket élünk. „1975 óta szolgálok a fegyveres erőknél, de nem emlékszem olyan nyárra, mint amilyen az idei volt. Olyan válságok halmozódtak egymásra, amelyek önmagukban is komoly kihívást jelentenének: ott a biztonsági helyzet Kelet-Európában az ukrajnai események fényében, a közel-keleti történések, az ebola" – fogalmazott. Mint mondta, ezek közül egyik krízis sem olyan, amit katonai eszközökkel kellene vagy lehetne megoldani: a rendezésnek diplomáciai úton, megegyezésekkel útján kell történnie. „Remélhetőleg minél gyorsabban elrendeződnek ezek a nehézségek" – tette hozzá.

Patrick de Rousiers rámutatott: nagyon fontos, hogy az Európai Unió és a NATO egymást kiegészítve járjon el a fenti helyzetek elemzése, kezelése során. Ez a szoros és hatékony összefonódás már csak azért is megkerülhetetlen, mert huszonkét nemzet mindkét szervezetben tag, és akkor a további partnerségi megállapodásokról, illetve az utóbbiak mentén folytatott kooperációról még nem is ejtettünk szót. Nagyon fontos régiónként megérteni az egyes konfliktusok, válsághelyzetek lényegét, így az idei események hatására fokozódott az együttműködés ezek elemzése és az információk cseréje terén. Az EU és a NATO egyre szorosabb közös tevékenységére emellett példát jelenthet az Európai Védelmi Ügynökség és az észak-atlanti szövetség Transzformációs Parancsnokságának közös tevékenysége, de akár az is, hogy a Visegrádi Négyek leendő EU-harccsoportjának minősítő hadgyakorlata a tervek szerint összekapcsolódik majd a NATO 2015-ös Trident Juncture és 2016-os Response Forces minősítő gyakorlataival. „Ez egy újszerű kezdeményezés, amely egyben a következő fokozatot is jelenti" – emelte ki a tábornok.

Az EU Katonai Bizottságának elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt évek során ugrásszerűen megnőtt az Európát közvetlenül is érintő biztonsági kihívások száma. Az ezekből fakadó bizonytalanság a kormányok figyelmét is ráirányította a védelmi kiadások fontosságára, még azzal együtt is, hogy a rendezés nem oldható meg csak katonai úton. „Úgy látom, egyre szorosabb az összefogás a huszonnyolc nemzet között egységesen, illetve kisebb csoportokban is" – mondta de Rousiers vezérezredes. „A nemzetek, amelyek korábban rendszerint egyedül oldották meg a problémáikat, mára megértették, hogy a globalizált világban a kihívások is globálisak, így aztán közösen kell fellépnünk a megoldások érdekében. A védelem persze ráfordításokat igényel, de itt nem is elsősorban arról van szó, hogy többet kell költeni, hanem okosabban, és nem elszigetelt módon, hanem a partnerekkel közösen."

A tábornok emellett hangsúlyozta: a haderőfejlesztés, a védelmi kiadások csoportosítása továbbra is nemzeti hatáskör, hiszen nem az EU-nak vagy a NATO-nak van hadserege, hanem a tagállamoknak. „A tendencia ugyanakkor az, hogy egyre inkább közösen dolgozunk, mert hosszabb távon még azok a problémák sem feltétlenül oldhatók meg egy nemzet által, amelyek adott esetben a határokon belül maradnak. Ilyen lehet például egy nagyobb árvíz vagy egy kibertámadás" – mutatott rá. „Egyre inkább tudatosul, hogy együtt erősebbek vagyunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 2012-ben az Európai Unió kapta a Nobel-békedíjat, amelynek tagjai a korábbi évszázadokban folyamatosan egymással háborúztak. Nagyon fontos, hogy a fiatalabb generációk megértsék ennek jelentőségét, ugyanis közös a sorsunk."

Fotó: Szabó Lajos zászlós és Dévényi Veronika(interjúfotó)